Egy az amerikai kongresszusnak dolgozó tanácsadó testület azt javasolja, hogy az USA ne ellenezze az MI-alapú autonóm fegyverek fejlesztését és használatát.

A Google-t naggyá tevő csúcsmenedzser, Eric Schmidt az elnöke annak a tanácsadó testületnek, amely azt javasolja az Egyesült Államok döntéshozóinak, hogy ne ellenezze a mesterségesintelligencia-alapú autonóm fegyverek fejlesztését és használatát. Mint a Reuters beszámolója felhívja a figyelmet, a testület csak ajánlásokat fogalmaz meg a kongresszusnak írt jelentésében, amiket a politikusok vagy megfogadnak, vagy sem.

A kérdést annak kapcsán vizsgálták Schmidték, hogy az ENSZ az évtized közepétől folyamatosan napirenden tartja a témát. Harminc ország, köztük Brazília és Pakisztán is szorgalmazza, hogy a világszervezet próbálja elérni az MI hadi eszközként való alkalmazásának betiltását. Egyes országok mellett különböző szervezetek is ezért lobbiznak, mondván: a "gyilkos robotok" emberi kontroll nélküli alkalmazása nehézzé teszi például annak eldöntését, hogy az adott támadás arányos válasz volt-e pl. egy agresszióra, vagy a háborús felelősség megállapítását.

Ezek valós aggályok: az autonóm fegyverek már léteznek. A fegyvereket irányító mesterséges intelligenciáról pedig számos esetben bebizonyosodott: előítéletes, ha nem megfelelő adatokkal tanítják. Azaz a szoftverekkel vissza lehet élni, a mesterséges intelligencia betanításához előítéletes, elfogult adatokat is felhasználhatnak (Frész Ferenc, a Cyber Sevices vezérigazgatója lapunkban már két éve súlyos kockázatnak nevezte a mesterséges intelligenciával érkező új támadási faktort, az adattorzítást, amikor hamis adatokkal tanítják az MI-t, ami így rossz-hibás válaszokat ad).

Robert Work demokrata párti nemzetbiztonsági szakember, a testület alelnöke, aki Barack Obama második ciklusa alatt három évig védelmi miniszterhelyettes is volt, azzal érvelt, hogy az autonóm fegyverek kevesebbet hibáznak a csatatéren, mint az ember, és bevetésük kevesebb áldozattal is jár, ami az összecsapások számát is csökkentheti.

Hírszerzésre igen, atomfegyverekhez nem

A testület egy területen, a hírszerzésben, az adatgyűjtésben maximálisan elfogadhatónak tartja. Arra is felhívja azonban a figyelmet, hogy a kockázatok miatt a fejlesztéseket a korábbinál nagyobb körültekintéssel szabad csak folytatni, és erkölcsi követelményeket is ki kell dolgozni. És persze figyelni kell az ellenséges nagyhatalmakat (mindenekelőtt Kínát és Oroszországot), hogy milyen irányba haladnak a fejlesztéseikkel. A javaslat szerint egy területen a döntés semmiképpen sem szabad kiengedni az ember kezéből: nukleáris töltetű fegyverek bevetéséről kizárólag ember dönthet.

És hogy kik javasolják mindezt? A már említett Schmidt és Work mellett a 2019-ben alakított testület tagja többek között Safra Catz, az Oracle vezérigazgatója, Gilman Louie videojáték-tervező, befektető, aki korábban a CIA kockázati tőkebefektető cégét is vezette, Kenneth M. Ford neves gépitanulás-kutató, Eric Horvitz, a Microsoft tudományos igazgatója és az az Andrew Jassy is, aki hamarosan az Amazon vezérigazgatója lesz.

A testület eddigi javaslatai nem mindenkit győztek meg, sokak szerint az ajánlások újabb tápot adnak a fegyverkezési versenynek. A végső ajánláscsomag a tervek szerint márciusra készül el.

Biztonság

TeslaMate-fiókok szivárogtatnak érzékeny információkat a Teslákról

Ez most kivételesen nem amiatt van, mert Elon Muskot nagyon leköti az X felemeléséért és a Mars meghódításáért vívott küzdelme.
 
A világ a "cloud first" stratégiát követi. Nem kérdés, hogy a IT-biztonságnak is azzal kell tartania a tempót, de nem felejtheti, hogy honnan startolt.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Hirdetés

Jön a Clico formabontó cloud meetupja, ahol eloszlatják a viharfelhőket

Merre mennek a bitek a felhőben, ledobja-e szemellenzőjét az IT-biztonságért felelős kolléga, ha felhőt lát, lesz-e két év múlva fejlesztés cloud nélkül? A Clico novemberben fesztelen szakmázásra hívja a szoftverfejlesztőket a müncheni sörkertek vibrálását idéző KEG sörművházba.

Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.