Miközben tudósok, informatikai cégek vezetői egymás kezét fogva igyekeznek megállítani, hogy a gépi intelligencia emberélet kioltására alkalmas arzenált kapjon, mások ennek lehetséges előnyeiről beszélnek.

Még a nyáron számoltunk be arról a kezdeményezésről, amely az emberi beavatkozás nélkül ölni képes robotokat igyekeszik tiltólistára tenni. Az erről szóló dekrétumot több mint 2400 szakember, kutató, cégvezér írta alá egy júliusi tudományos konferencián. Úgy gondolhatnánk, hogy ez a cél az emberek többségének támogatását is bírja, de felmérési adatok mindezt cáfolni látszanak. Ráadásul nem csak az utca embere, de a téma szakemberei sem feltétlenül állnak be a sorba. Utóbbiak természetesen érvekkel is alátámasztják álláspontjukat.

Az érem másik oldala

A Georgia Institute of Technology robotkutatási részlegét vezető Ronald C Arkin professzor például kifejezetten a tiltás ellen szólalt fel a héten. A kutató úgy látja, hogy a gépek harctéri megjelenése nemhogy káros lenne, hanem éppenséggel ártatlan életek megóvására lehet alkalmas. Persze mindehhez a professzor is hozzáteszi, hogy csakis megfelelően erős jogi keretrendszer alkalmazása mellett látja ezt a gyakorlatban megvalósíthatónak.

Utóbbi viszont meglehetősen ingoványos talajon áll, hiszen még az sem feltétlenül egyértelmű, hogy ki mit ért a gyilkos robotok kifejezés alatt. A korábban említett tiltáspárti dekrétum szövege szerint ezek olyan mesterségesintelligencia-rendszerek, amelyek egyszerre képesek az emberek beazonosítására, megcélzására és megölésére úgy, hogy ezekhez a lépésekhez nincs szükség semmiféle emberi felügyeletre, jóváhagyásra.

Ehhez képest az ENSZ immár hatodik éve dolgozik azon, hogy egy széles körben elfogadható definíciót adjon arra, mi számít halálos autonóm fegyvernek - egyelőre eredmény nélkül. Így elég nehéz elképzelni, hogy a közeljövőben megszületik egy konszenzusos etikai, jogi keretrendszer ezek használatával kapcsolatban.

Politikai játszmák

Ismereteink szerint jelenleg nagyjából 60 ország folytat robotikához köthető katonai fejlesztéseket, többek között az USA, Kína, Dél-Korea és Izrael. Ezek jó része pedig emberéletek kioltására is képes rendszerek megalkotását célozza. Az ENSZ tagállamai között csak néhány tucatra tehető azon országok száma, amelyek szorgalmazzák a gyilkos robotok teljes tiltását, vagy legalább szigorú formális szabályozását. Sok esély erre amúgy sincs, amíg a katonailag erős hatalmak, az említetteken kívül például Oroszország és Ausztrália is elutasította ezek bevezetését, pontosan arra hivatkozva, hogy nincs megfelelően definiálva, mi számítana ilyen rendszernek.

Igen érdekes eredményre jutott a témában az Európai Bizottság egy nemrégiben közzétett kutatása. Miközben a megkérdezett 27 ezer EU-s állampolgár 60 százaléka úgy vélte, hogy a robotoknak semmi keresnivalójuk például a gyermekek vagy az idősek ellátásában, a harctéri felhasználásukat alig 7 százalék tartotta problémásnak.

Humánusabb katonák lennének

Arkin professzor teljesen egyetért a "nép hangjával", mivel a Földön folyamatosan dúlnak háborúk, ahol ártatlan civilek rendszeresen esnek áldozatul. Miközben a háborúzás szabályait az emberiség a genfi egyezményekkel igyekszik etikus keretek között tartani, a csata hevében nem feltétlenül érvényesülnek ezek az előírások, normák. A nem precíziós fegyverek bevetése, az emberi mulasztások, hanyagság miatt további ártatlan áldozatokat szednek a harcok.

A professzor úgy látja, a gépeket sokkal egyszerűbb a fenti szabályrendszerek betartására kényszeríteni, mint a parancsnokoknak betartatni a közkatonákkal azt, hogy a magát megadó ellenséget ne bántalmazzák, vagy öljék meg. A kellő biztonsági mechanizmusok beépítésével ezek az eszközök a civilek és a harcokban résztvevő katonák számára is jobb esélyeket teremthetnének, mint az, ha teljesen betiltják használatukat. Arkin azért azt is hozzátette, hogy ha kiderülne, hogy ezek a rendszerek nem képesek például a civil áldozatok számát csökkenteni, akkor természetesen nem kellene bevetni őket.

Cloud & big data

A végeken tesztelték a világ nélküli orosz világhálót

Az orosz hírközlési hatóság kezdeményezte próba során Dagesztán, Csecsenföld és Ingusföld egyes területein vált elérhetetlenné a külvilág. Beszámolók szerint a retesz a legtöbb VPN-megoldáson is kifogott.
 
A software defined network már évek óta velünk él. Csak idő kérdése volt a koncepciót kiterjesztése a WAN-okra.

a melléklet támogatója a Yettel

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.