Elég volt néhány fontos országban szigorítani a virtuális valuták forgalmát, hogy komoly árfolyamveszteség következzen be. A bitcoin, amellyel tavaly december 17-én már 20 ezer dollár fölött kereskedtek, jelenleg már 12 ezer dollárt sem ér a CoinMaketCap adatai szerint.

Gyorsan lehetett nagyon sokat veszíteni

Az árfolyam brutális zuhanása azonban nem csak a bitcoint sújtja. Az ether, amit néhány napja még 1400 dollár fölötti adtak-vettek, jelenleg csak 1060 dollár körüli áron forog. A negatív trend még a ripple árfolyamára is erősen hatott, pedig egészen más módon működik, mint a két bányászattal is megszerezhető virtuális pénz. (A ripple nem bányászható, azt ugyanis a Ripple nevű startup hozta létre rögzített mennyiségben, és a bitcoin jellegű kriptovalutákkal szemben nem is a hagyományos pénz kiváltására szolgál, hanem csupán a nemzetközi utalások egyszerűsítésére és főleg gyorsítására.)

Összességében a bitcoin 14 százalékot, az ether 24 százalékot, a ripple pedig közel 26 százalékot veszített egy nap alatt az értékéből. Még egyszer érdemes azonban hangsúlyozni: míg a bitcoin esetében a zuhanás már egy hónapja tart, addig az ethernél egy folyamatosan emelkedő trend tört meg. (A ripple esetében más hatások – például a mögötte álló cég piaci helyzete – is szerepet játszik az árfolyamban.)

A CoinMarketCap teljes árfolyamlistáján jól látható, hogy a piacvezetők lényegében az egész kriptovaluta-piacot magukkal rántották.

Két fontos ország két fontos döntése

Az egész ökoszisztéma sebezhetőségét mutatja, hogy az árfolyamzuhanás mögött lényegében a Kína és Dél-Korea által tervezett szigorítások állnak. Mindkét állam egyre komolyabban szeretne fellépni a kriptovaluták ellen.

Kína két szempontból is nagyon fontos terepe (egyre inkább csak volt) a kriptovalutáknak. Kínában működnek a legnagyobb bányászfarmok, amiket az állam törvényi eszközökkel próbál kiszorítani. Kínában szintén népszerűek voltak az ugyancsak kriptovalutára épülő ICO-k (Initial Coin Offerings) a startupok körében, ám az állam a tőkegyűjtésnek ezt a módját tavaly ősszel gyorsan be is tiltotta.

A másik fontos ország Dél-Korea, ahol egyes becslések szerint egymillió ember rendelkezik kriptovalutával, és az országban bonyolítják a bitcoin-tranzakciók ötödét. A dél-korai kormány már decemberben bejelentette, hogy szigorúan fel fog lépni a kriptovalutákkal szemben. Akkor még csak azt tervezték, hogy a kriptopénzek anonimitását számolják fel, azaz tulajdonlásukat konkrét személyhez kell kötni, de akár szigorúbb szabályozás is elképzelhető. A dél-koreai pénzügyminiszter még egy rádiónyilatkozatában is kikelt a kriptovaluta-őrület ellen, amit szerinte minden törvényes eszközzel akadályozni kell.

Annak ellenére, hogy egy szabályozó törvény átvitele a törvényhozáson akár egy évet is igénybe vehet, a mostani árfolyam-eséshez mindössze annyi kellett, hogy bejelentsék: már a napokban előállhat a pénzügyminisztérium munkacsoportja a szabályozási javaslatával.

A kínai kormány más vonalon folytatja a harcot. Miután az ICO-kat betiltotta, a bitcoinbányászokat megszorongatta, most a kriptopénzek kereskedelmi felületei – appok és weboldalak – ellen hirdetett harcot. Letiltják a hozzáférést az ilyen oldalakhoz és a kriptotőzsdékhez is. Utóbbiak még közvetve sem lesznek elérhetők – legalábbis törvényesen –, mert büntetik majd azt is, ha valaki kriptotőzsdéknek nyújt kereskedéshez szükséges szolgáltatásokat.

A háttér már beköltözött a mainstream bankolásba

Ezzel szemben a virtuális pénzek főkönyvi rendszerének technológiája sikert sikerre halmoz. A legfrissebb hír, hogy a legnagyobb orosz pénzintézet, az Alfa Bank blockchain technológiával működő elszámolási és kiegyenlítési rendszert vezet be. Az oroszok hasonlóban gondolkodnak, mint amire a ripple is alkalmas: a bankok loro számlái (egy bank külföldi kereskedelmi banknál vezetett számlája) között képes valós idejű tranzakciókra. Az orosz bank ehhez a HashCash már több mint két tucat országban kiépített rendszerét használja, amelyet kifejezetten a hagyományos pénzekkel végzett tranzakciókra készítettek fel.

Ez is arra utal, hogy a technológia egyre inkább leválik a kriptopénzekről. Ám attól még, hogy a nyílt forráskódú főkönyvi technológia és a kriptopénzek külön irányba fejlődnek, hiba lenne a kriptopénzeket temetni.

Miközben a Kína és Dél-Korea hadjáratot kezdett ellenük, Európában és Amerikában is sok helyen használják szabályozott keretek között. A német központi bank, a Bundesbank igazgatótanácsának tagja, Joachim Wuermeling úgy reagált a kínai és dél-koreai fejleményekre, hogy a nemzeti szabályozás egy olyan, határokon átnyúló virtuális pénzeszköz esetében, mint amilyen a bitcoin és társai, nem sokat ér. A hatékony szabályozáshoz a lehető legszélesebb nemzetközi összefogásra van szükség.