Keményen alátehet az egész bitcoin-ökoszisztémának, ha Kínának sikerül kiszorítania a bitcoinbányászatot az országból. A Quartz egy friss írása szerint január elején kiszivárgott egy dokumentum, amelyben utasítják az önkormányzatokat, hogy adózási, területhasználati és környezetvédelmi szabályozók segítségével tervezetten kényszerítsék ki bitcoinbányák bezárását. A dokumentum szerint a terv nagyon is komoly, az önkormányzatoknak havi rendszerességgel kell jelentést tenniük a haladásról.

Nincs itt semmi meglepetés

Kína egy ideje nagyon keményen fellép a kriptovaluta-világ szereplői ellen. Tavaly szeptemberben például a központi kormányzat egyértelművé tette, semmilyen szinten nem kér ebből a gazdaságból. Amikor az árfolyam elszabadult, Kína elsőként kezdte korlátozni kriptovaluta-vásárlást, és nem mellesleg gyorsan betiltotta az ICO-kat, azaz kriptovaluták kibocsotására épülő tőkeszerzést is.

Tavaly szeptemberben már az is egyértelmű volt, hogy minden módon meg akarják akadályozni a jüan bitcoinra (általában: virtuális valutára) váltását, de még azt is, hogy akár két személy peer-to-peer módon, egymás között bonyolítson le egy ilyen cserét.

A kormány igazi offenzívája azonban idén januárban indult el. Már az új év első napjaiban arra utasította a kínai központi bank az önkormányzatokat, hogy érjék el: a bányák fokozatosan csökkentsék a termelésüket, például azzal, hogy megszüntetik az eddig adott kedvezményeket, például az áramfelhasználásra adott diszkontárakat. A most kiszivárgott dokumentum, amire a Quartz is hivatkozik, ennek a tervnek a pontosítása lehet.

Kína igyekezete érthető: a pénz külföldre menekítésének egyik hatékony eszközét látja a kriptovalutákban – valószínűleg joggal.

Átrendezheti a piacot

Kína ezzel alapjaiban szabhatja át a kriptodevizák piacát, ugyanis az országban összpontosul a világ virtuálisvaluta-bányászati kapacitásának kétharmada. Ezek a bányák (speciális számítógépparkok) többségükben a Mongóliával határos belső területeken találhatók. Általában olyan területekre költöznek, ahol olcsón juthatnak áramhoz. A Quartz szerint egyes településeken annyi támogatást kapnak ezek a bitcoinbányák, hogy akár 30 százalékkal is olcsóbban juthatnak áramhoz, mint például az iparvállalatok, az európai vagy amerikai árakhoz képest pedig fillérekért képesek üzemeltetni az óriási számítógépparkjaikat.

De van még egy tényező, ami rendkívül fontos szereplővé teszi Kínát a kriptovaluta-piacon: egy 2013-ban Pekingben alapított félvezetőgyártó cég, a Bitmain jelenleg a legnagyobb szállítója a bányászathoz használt célgépeknek. Pontosabban a Bitmain csak a gépek lelkét adó ASIC (application-specific integrated circuit) chip fejlesztője, de ma ez a chip a leghatékonyabb bányászeszköz, amely a mesterséges intelligenciát is képes felhasználni a bányászat hatékonyabbé tételéhez.

Megkezdődött a menekülés

Az, hogy Kína lett a kriptovaluta-bányászat középpontja, az ország kaotikus energiatermelésének is köszönhető. Az elektromos áramot termelő erőművek sok esetben kapacitástervezési problémák miatt nem tudják eladni az országos hálózat felé a megtermelt energiát. Így sokkal jobban járnak, ha például annak egy részét közvetlenül értékesítik ezeknek a bányáknak, amivel mindenki jól jár – kivéve a természetet. A kriptovaluták ugyanis – mind a bányászat, mind a tranzakciók – rendkívül energiapazarlóak.

Kína azonban épp abban a fázisában van, amikor megpróbálja racionalizálni energiaellátását, többek között az elektromos hálózatát, aminek hibáin a kriptovaluta-bányászok nyerészkedhettek.

A bányászcégek a Quartz értesülései szerint már keresik a menekülőutakat. Van olyan cég, amelyik Kanadában vagy Svédországban keresne helyet a gépparkjának, de ide sorolja a lap azt is, hogy a Bitmain létrehozott Szingapúrban egy regionális központot.