Két okoshangszórót tervezett piacra dobni a Facebook májusban. A tervek azonban egyelőre nem valósulnak meg. A DigiTimes - a beszállítói láncból származó információra hivatkozó - beszámolója szerint a Facebook úgy döntött, elhalasztja a termékbevezetést.

Arcfelismerés és vastagon fogó ceruza

Ugyan az eszközök tömegtermelése az eredeti ütemterv szerint júniusban elindul, a piacra lépés dátuma októberre csúszott. Ezzel párhuzamosan az idei megrendelés mennyiségéből mintegy 20 százalékkal vissza is vett a Facebook. A 2019-es tervezett gyártási darabszámhoz ugyanakkor nem nyúlt a vállalat.

Ez azt feltételezi, hogy a közösségi hálózat üzemeltetője bízik az emberek feledékenységében. Úgy vélekedhet Zuckerberg cége, hogy a karácsonyi időszakra ráfordulva a kényelmet előtérbe helyező felhasználókban már elhalványul a Cambridge Analytica kapcsán kirobbant adatszivárgási botrány emléke.

A mikrofonnal felszerelt, Fiona és Aloha kódnéven futó eszközök 15 inches, az LG által gyártott kijelzővel rendelkeznek, így hasonló funckionalitást nyújtanak, mint az Amazon Echo Show készüléke. Utóbbi vállalatról egyébként a napokban derült ki, hogy az autonóm robotika területén elért eddig fejlesztéseivel tenné mobillá az otthoni digitális személyi asszisztenseket.

Az Aloha széleslátószögű beépített lencséinek köszönhetően képes az arcfelismerésre, és hangvezérléssel (is) irányítható. Legalábbis a korábbi hírek szerint, mert hivatalos információt a Facebook eddig nem közölt. Éppen ezért áráról is csak tippelgetni lehet: 500 dollárt sejtenek a jól értesültek, ami közel a duplája az Amazon kijelzővel felszerelt okoshangszórójának. Igaz, utóbbi vállalat hajlamos nyomott áron forgalomba hozni termékeit, hogy az így kiépülő piacot letarolja webáruházának szolgáltatásával és kínálatával.

Csak az Amazonnak áll a zászló?

Az Amazon irányából jelentkező árprés mellett a Facebooknak meg kell küzdenie az Apple-t sújtó problémákkal is. Mint beszámoltunk róla, az almás vállalat okoshangszórója közel sem remekel a piacon.

Ennek egyik oka, hogy a HomePod nem, vagy csak borzalmasan körülményes módon támogatja a más gyártóktól származó alkalmazásokat. Ami azonban nagyobb probléma, hogy csalódást keltő a Siri produkciója ezen a téren. Még akkor is, ha a hangvezérelt asszisztensek területén másoknak sem sikerült előállniuk megbízható megoldásokkal.

A tesztek szerint ugyan a kérdések vagy utasítások 99,4 százalékát helyesen dolgozta fel, de a helyes válaszok aránya elég kiábrándító volt: a HomePod 52,3 százalékban adott korrekt tájékoztatást vagy teljesítette kielégítően az utasításokat. Ezzel a négyes mezőny legalján végzett; a Google Assistant 81 százalékot, az Alexa 64 százalékot, a Cortana pedig 57 százalékot teljesített ugyanezen a teszten.

Emiatt alacsonyabb az érdeklődés a vártnál, ami oda vezetett, hogy az Apple kénytelen volt visszavenni megrendelési darabszámából. Beszállítói a korábban ígért 500 ezres havi egység helyett már csupán 200 ezret szállítanak a vállalatnak.

Túlélni a Kongresszusig felérő malőrt

Mindezeken felül még ott van a korábban említett adatszivárgási botrány. Mint kiderült, szinte az összes Facebook felhasználó adatához hozzáférhettek illetéktelenül. A botrány fő okozója az amerikai elnökválasztást Donald Trump oldaláról segítő, az internetezői szokásokat alaposan kielemző és így targetáló Cambridge Analytica.

Öt nappal a Cambridge Analytica-botrány kirobbanása után megszólalt a Facebook vezérigazgatója, de megnyugtatnia nem mindenkit sikerült. A Mozilla például bejelentette, hogy felhagy a közöségi hálózaton való reklámozással az adatszivárgási botrány miatt. Az alapítvány közben előállt egy kiegészítővel a böngészőjéhez, ami korlátozza a közösségi oldal adatgyűjtését. Nem sokkal később pedig azzal állt a nyilvánosság elé a Facebook, hogy lezárná kapcsolatát számos nagy adatkereskedővel (data broker), akik a hirdetőket segítik a közösségi hálózatba regisztráltak pontos elérésében.

Emiatt egyébként már korábban elismerte felelősségét Zuckerberg, aki bűnbánatot gyakorolt a kongresszusi meghallgatáson. Ennek során felvetődött egy, az Európai Unióban május végén bevezetendő GDPR személyesadat-védelmi rendszer bevezetésének lehetősége, vagyis az, hogy kormányzati szinten szabályozzák a közösségi hálózat működésének egyes részeit.

Válaszában a Facebook alapítója egyáltalán nem volt elutasító, sőt, elviekben bele is egyezett a szenátorok előtt. Hangsúlyozta ugyanakkor, a szabályozást részletekbe menően ki kell dolgozni, hogy mindenki elvárásaihoz igazodjon.