A Cambridge Analytica-botrány múlt heti kirobbanása után most került elő a Facebook vezérigazgatója, Mark Zuckerberg, aki a társaság többi felső vezetőjével együtt eltűnt anyilvánosság elől. Zuckerberg először a saját FB-profilja alatt jelentetett meg közleményt, amelyben igyekszik tisztázni az eseményeket, és arról is beszél, hogy a társaság milyen lépéseket tervez, hogy a jövőben az alkalmazásfejlesztők szigorúbb feltételek szerint férhessenek hozzá a felhasználók adataihoz. A Cambridge Analytica incidensével itt és itt foglalkoztunk, Zuckerberg posztjából pedig a következők derülnek ki:
A bejegyzés többször is kiemeli, hogy a CA esetéhez hasonló incidensek a 2014-es szigorítás óta már nem fordulhatnak elő, de elismeri, hogy további lépésekre van szükség a megrendült bizalom helyreállítására. Ezek a lépések a következők lennének:
Bár a bejegyzés végén Zuckerberg személyes felelősségét is pedzegeti a felhasználók védelmét illetően, ez inkább általános megfogalmazásban kerül elő, és arról sincs szó, hogy miért kellett egy sajtóbotrány a máskülönben kézenfekvő és alapvető lépések megtételéhez. A NYT ezzel kapcsolatban Zuckerberg korábbi beszédíróját idézi, aki szerint a látványos lefagyásnak az az oka, hogy ez a botrány más természetű, mint a közösségi oldal korábbi gikszerei a személyes adatok kezelésében.
Ezúttal ugyanis a vállalat alapvető üzleti modelljével (vagyis a felhasználói adatok harmadik féllel való megosztásával) kapcsolatban merültek fel nagyon komoly aggályok. Nyilván nem könnyű úgy elmagyarázni a helyzetet, hogy közben megnyugtassák mindazokat, akik csak most kezdik kapiskálni a Facebook működésének lényegét. Pláne, hogy a Facebook vezérigazgatója időközben a média kérdéseire is válaszolt, és a kellemetlen kérdések egyike-másika eléggé beakadt nála.
Ez eddig elég volt, de most már kevés lesz
A CNN-nek adott interjú például a megszokott, "értjük és dolgozunk rajta" stílusú előadás. Arra a kérdésre viszont, hogy saját maga szerint megfelelő munkát végzett-e, csak az a válasz, hogy "majd meglátjuk", a kilátásba helyezett szenátusi meghallgatásnak pedig áll elébe, "már ha tényleg ez az, amire most szükség van". Elismeri a Facebook "valamelyes szerepét" az amerikai elnökválasztás kimenetelében, ezt azonban "nem lehet pontosan megbecsülni".
A beszélgetés egyetlen, valamelyest pozitív eleme, hogy Zuckerberg a nyitottságát hangsúlyozza a Facebookot érintő szabályozással kapcsolatban, mivel már ő is lehetségesnek tartja, hogy szükség lesz ilyesmire. Az interjúban kifejti, hogy a technológia egyre nagyobb hatással van az egész világra, így már szerinte sem az a kérdés, hogy kell vagy nem kell a aszabályozás – inkább azt kell eldönteni, hogy a szabályozásnak milyen formája lenne a helyénvaló.
A nyilatkozatok visszhangja ennek ellenére is egyértelműen negatív. Az csak egy dolog, hogy a Twittert elárasztották a szarkasztikus képek és üzenetek, de már legjelentősebb lapok is Zuckerberg alkalmatlanságáról írnak a "helyénvaló" és a "kevésbé helyénvaló" dolgok közti különbség megítélésében. A Techcrunch szerzője hosszú listát is készített a Facebook eddigi fiaskóiról, kiemelve, hogy a FB egy széles körben elérhető, funkcionális közösségi hálózatot épített, és ez elég is volt a sikeréhez, mert gyakorlatilag minden más nagyszabású kezdeményezését félbehagyta vagy elbaltázta.
Zuckerberg egyébként nagy utat járt be azóta, hogy 2010-ben még kijelentette: ha akkor indítaná a Facebookot, mindenkinek minden adatát publikussá tenné, mert ez az új szocális norma. Ezen remélhetőleg már túllépett, de azt a mostani botrány is megmutatta, hogy "helyénvaló döntésekre" általában csak utólag szánja el magát, ami nem a legjobban veszi ki magát egy 500 milliárd dolláros, milliárdnyi felhasználót terelgető vállalat vezetőjétől. Nem véletlen, hogy több helyen is az Uber lemondásra kényszerített vezérigazgatójához hasonlítják a Facebook alapító vezérigazgatóját, és azt boncolgatják, hogy ő még időben a háttérbe vonulhatna, hogyha hajlandó lenne ezt rövid időn belül megtenni.
Exkluzív szakmai nap a felhők fölött: KYOCERA Roadshow a MOL Toronyban
A jövő irodája már nem a jövő – hanem a jelen. A digitális transzformáció új korszakába lépünk, és ebben a KYOCERA nemcsak követi, hanem formálja is az irányt. Most itt a lehetőség, hogy első kézből ismerje meg a legújabb hardveres és szoftveres fejlesztéseket, amelyekkel a KYOCERA új szintre emeli a dokumentumkezelést és az üzleti hatékonyságot.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió. A valódi előrelépéshez olyan infrastruktúrára, szolgáltatásokra és partneri támogatásra van szükség, amelyek nemcsak technológiai válaszokat adnak, hanem üzletileg is működőképes megoldásokat kínálnak.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak