Egyre terebélyesedik a Facebook és a politikai adatbányászatban utazó Cambridge Analytica nemrég kipattant botránya. Ahogy arról hétfőn mi is beszámoltunk, a londoni székhelyű cég 50 millió Facebook-felhasználó profiladataihoz fért hozzá minimum véleményes módon, amit aztán – egyebek mellett – Donald Trump kampánystábjának szolgálatában is a választók véleményének befolyásolására használhatott amerikai elnökválasztás során.

Az ügynek a jelek szerint ennél sokkal távolabbra mutató szálai is lesznek, a legelső és legfontosabb kérdés azonban az, hogy a Facebook mindezt hogyan tehette lehetővé, illetve megtett-e minden szükséges intézkedést, miután a tudomására jutott a visszaéléseknek. Az adatokat ugyanis még 2014-ben szerezte meg az elemzőcég, a Facebook pedig, bár időközben észlelte az anomáliát, megelégedett egy nyilatkozattal az információ törléséről.

Az eddigi legkomolyabb bizalmi válság

Utóbbira persze nem került sor, de ha a Cambridge Analytica valóban törölte volna a szóban forgó adattömeget, a Facebook akkor is elfelejtette tájékoztatni az érintett felhasználókat az incidensről. Sőt csak azután kezdett látványosan vizsgálódni és jogi lépéseket lobogtatni, miután a sajtó felkapta a témát, és egyre világosabban látszik, hogy a technológiai óriáscég milyen elképesztő felelőtlenséggel kezeli saját szerepét a információs háborúban.

A bennfenteskedő híradások szerint az utóbbi időben már a Facebook alapító vezérigazgatója, Mark Zuckerberg sem az a kérlelhetetlen tech-optimista, aki korábban volt, a mostani eset pedig minden eddiginél keményebben szembesítheti a saját felelősségével. A felhasználói és befektetői bizalom apadása mellett az egyre-másra bejelentett vizsgálatok is felvetik a kérdést, hogy a jövőben a közösségi oldal milyen feltételek mellett gyűjthet be és használhat fel adatokat, ami nyilvánvalóan befolyásolja majd hirdetési megoldásainak hatékonyságát, közvetve pedig a cég növekedését is.

A Facebook részvényárfolyama február elején 193 dollár, múlt pénteken pedig 185 dollár fölött járt, ám azóta folyamatosan zuhan, és már 168 dollár alá került. Ezen a szinten legutóbb tavaly szeptemberben álltak a vállalat papírjai, azzal a különbséggel, hogy akkor éppen felfelé kapaszkodtak – a mostani visszaesés azt jelenti, hogy a Facebook cégértéke az elmúlt néhány nap alatt 50 milliárd dollárral csökkent.

A politika és hatóságok is érdeklődnek

Az elmúlt napokban, sőt órákban már különböző amerikai és európai törvényhozók is magyarázatot követeltek a sok millió felhasználói profiladat 2014 óta bejárt útjára. Marco Rubio republikánus szenátor szerint egyes internetes társaságok túl gyorsan növekednek ahhoz, hogy fel tudnák dolgozni ezzel járó felelősségüket és kötelezettségeiket. Az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága vizsgálatot kezdeményezett, az amerikai szenátus és a brit parlament illetékes bizottsága levélben kért tájékoztatást személyesen Zuckerbergtől és a cambridge Analytica anyacégétől.

Az ír adatvédelmi hatóság, amely a Facebook európai uniós üzletének első számú szabályozója a cég dublini székhelyére való tekintettel, ugyancsak felvette a kapcsolatot a közösségi oldallal. Az Egyesült Királyság információügyi biztosa házkutatási engedélyt kért a Cambridge Analytica londoni irodáira, miután a Channel 4 csatorna lehozott a tanácsadó cég vezetőinek beszélgetéséről készített, elég zavarba ejtő rejtett kamerás felvételt:
 

A Cambridge Analytica időközben reagált a Channel 4 anyagára, szerkesztett és előre megírt riportnak nevezve a beszámolót, amely félrevezető módon mutatja be, hogy a cég valójában milyen tevékenységet végez. A CA már korábban is felvetette, hogy nem ők az egyetlen szervezet, amely közösségi oldalakról nyert adatok alapján gyűjt információt a felhasználókról, ezen kívül kijelentette, hogy a szóban forgó facebookos adattömeget nem használta fel a 2016-os elnökválasztási kampány során végzett munkájához.

Edward Snowden jó reggelt kíván

A Facebook a maga részéről a jóhiszeműségét hangoztatja: a felhasználói adatokat eredetileg egy brit egyetemi kutató gyűjtötte be az oldal engedélyével és 270 ezer felhasználó aktív hozzájárulásával. Az 50 milliós szám azonban úgy jött össze, hogy a kutatási céllal készített alkalmazás az ismerősök adatait is felszippantotta, a felhasználási feltételeket pedig útközben tudományosról kereskedelmire változtatták. A Facebook ezek után valóban az adatok törlését kezdeményezte, de annak végrehajtását nem ellenőrizte, és az incidensről az érintetteket sem tájékoztatta megfelelően.

Bár a pontos képet csak a szaporodó vizsgálatok lezárását követően kapunk majd az incidensről, a bizalom látványosan csökken a közösségi oldallal szemben. A vizsgálatok tétje egyébként anyagi szempontból sem érdektelen: a már említett brit információügyi biztos például a jelenlegi szabályozás értelmében legfeljebb félmillió fontra büntethetné meg a Facebookot, de a májustól életbe lépő új adatvédelmi szabályozás értelmében már globális forgalmának 4 százalékát is bevasalhatja tőle, ha igazolni tudja a feltételezett szabálytalanságokat.

A Facebook az előző hónap végén 14 százalékos éves növekedéssel 1,4 milliárd napi szinten aktív felhasználóról számolt be, legfontosabb hazai piacán, az USA-ban és Kanadában azonban története során először a rendszeres felhasználók számának csökkenésével szembesült. Közben az NSA-megfigyeléseket felfedő Edward Snowden a Twitteren fejtegeti, hogy az emberek magánéletéről részletes jegyzőkönyvet vezető és abból pénzt csináló társaságokat korábban kémszervezetnek hívták, a "közösségi médiára" való átmárkázásuk pedig a legsikeresebb megtévesztés azóta, hogy a hadügyminisztériumot elkezdték védelmi minisztériumnak nevezni.

Frissítés: néhány bekezdéssel ezelőtt még 168 dolláros Facebook-árfolyamról írtunk, de azóta egy óra is eltelt, és a papírok értéke már a 164 dollárt közelíti, ami újabb 10 milliárd dolláros mínuszt jelent.