Nem volt könnyű napja kedden Mark Zuckerbergnek, az amerikai Kongresszus előtt kellett ugyanis számot adnia arról, mi a helyzet a Facebook adatvédelmi politikája területén. Az USA törvényhozó testülete azért vallatta a közösségi hálózat alapítóját, mert meg akarta tudni, szükség van-e a vállalat, pontosabban az általa nyújtott szolgáltatás állami szabályozására.

Mint korábban kiderült, szinte az összes felhasználó adatához hozzáférhettek illetéktelenül. A botrány fő okozója az amerikai elnökválasztást Donald Trump oldaláról segítő, az internetezői szokásokat alaposan kielemző és így targetáló Cambridge Analytica. Emiatt már korábban elismerte felelősségét Zuckerberg, aki bűnbánatot gyakorolni érkezett a meghallgatásra.

A szégyen útja

Végigjárja a Kongresszust a Facebook CEO-ja, tegnap ugyanis az amerikai szenátusi bírói bizottság és a kereskedelmi bizottság előtt kellett számot adnia a történtekről, a mai napon pedig az energiaügyi és kereskedelmi bizottság faggatja. Zuckerberg eddig bocsánatkérően nyilatkozott.

„Mindig is az emberek összekapcsolásának közösségi küldetése, a közösség építése és a világ közelebb hozása volt számomra a legfontosabb. A hirdetők és a fejlesztők sosem kapnak ennél nagyobb prioritást, amíg én irányítom a Facebookot” – nyilatkozta az alapító.

Meghallgatása során újra elismerte a vállalat hibáit, és azt közölte a meghallgatást lefolytató szenátorokkal, hogy a közösségi hálózat „nagy filozófiai változáson megy keresztül”. Eddig a Facebook szabályozása reaktív volt, vagyis a felhasználói panaszok kivizsgálásán alapult, lehetővé téve nem kívánt tartalmak, mint a gyűlöletbeszéd vagy a hamis hírek, (korlátozott) terjedését. Ennek, nyilatkozta Zuckerberg, változnia kell.

Szó esett a vállalat hirdetési gyakorlatáról is, melynek során arra voltak kíváncsiak a szenátorok, milyen formában juthatnak hozzá a hirdetők a felhasználói adatokhoz. „A hirdetők közlik velünk, kiket akarnak elérni, mi pedig ezt biztosítjuk számukra. De nem adunk el adatokat a reklámozni akarók számára” – állította a Facebook feje.

Jöhet az állami szabályozás

Nem meglepő módon nagyon érdekelte az amerikai honatyákat, milyen álláspontot képvisel Zuckerberg egy, az állam irányából érkező beavatkozás tekintetében. Azután is érdeklődtek, hogy támogatná-e az opt-in feliratkozás bevezetését, vagyis azt a regisztrációs gyakorlatot, amikor egy szolgáltatás (például hírlevél) igénybevétele nem automatikusan, hanem aktív felhasználói hozzájárulás esetén történhet meg. Ezzel az európai GDPR-hez hasonló szabályozás valósulhatna meg a közösségi hálózaton.

Zuckerberg egyáltalán nem volt elutasító válaszában, sőt, elviekben bele is egyezett a szenátorok előtt. Hangsúlyozta ugyanakkor, a szabályozást részletekbe menően ki kell dolgozni, hogy mindenki elvárásaihoz igazodjon. Ahogy a felhasználói belegyező nyilatkozatokat is egyszerűsíteni kell, mert azokat a regisztráltak többsége nem képes megfelelően értelmezni (azaz elsősorban a Facebook jogi érdekeit védik).

Szüksége van Zuckerbergnek arra, hogy kikönyörögje Washington bocsánatát, állítják politikai és PR-szakértők egybehangzóan. Meg kell tudnia győznie a törvényhozást arról, hogy közösségi hálózata a továbbiakban tiszteletben tartja felhasználói magánszféráját és megvédi adatait, mivel az esetet várhatóan precedensként fogják felhasználni.

A politikai vezetés kegyeinek elnyerése érdekében a Facebook már változtatott hirdetési és adatkezelési szabályzatán. Például felhagyott a külső adatbányászokkal való együttműködéssel, mint amilyen az Acxiom és az Experian, emellett korlátozta a külső fejlesztőkkel megosztott információ mennyiségét. A vállalat ezentúl minden olyan appot manuálisan bírál el, ami a felhasználók információihoz – bejelentkezések, like-ok, fényképek, posztok, videók stb. – akar hozzáférni. A fejlesztők pedig többé nem kérhetnek el néhány személyes információt: a vallási hovatartozás, politikai nézet, párkapcsolati állapot, végzettség és munkatapasztalat a jövőben rejtett marad számukra.

Magyar szál

A tegnapi meghallgatásnak volt egy rövid, ránk vonatkozó részlete is, amit az eset amerikai szemszögéből nézve érhető módon részletesebben nem fejtett ki Zuckerberg. A Facebook CEO-ja elárulta, hogy nagy fejlődésen ment át az elmúlt két évben a cég által fejlesztett mesterséges intelligencia, melyet a vállalat aktívan alkalmaz már egy ideje a szolgáltatás élményének javítása érdekében.

Többek között a hamis felhasználói fiókok szűrésére is igénybe veszi az MI lehetőségeit. Ezek kigyomlálásával a közösségi hálózat üzemeltetője megnehezíti az egyes országok választásába történő beavatkozási kísérleteket. A BBC beszámolója szerint számos ország esetében alkalmazták már ezt az automatizált szűrési megoldást, például a magyar választások előtt is számos felhasználói fiókot iktattak ki a rendszerből. Hasonlóan tettek egyébként a mexikói, a brazil és a pakisztáni voksolásokat megelőzően is.