Egy Amszterdamban élő dán dizájner egy speciális, mesterséges intelligenciára épülő kamerát épített, amelyik lényegében vakon, objektív használata nélkül készít fiktív felvételeket. A Paragraphica néven futó eszköz egy nagy csomó nyílt forású adatot gyűjt a lokációról, az időjárási viszonyokról, az időpontról vagy akár a közelben található dolgokról, ezek alapján pedig az MI segítségével hozza létre a képet. A felhasználók ugyanúgy tárcsákkal módosíthatják a beállításokat, mint a hagyományos analóg kamerák esetében.

A prototípus fejlesztője, Bjørn Karmann szerint egy művészeti projektről van szó, vagyis egyelőre nem célja, hogy a Paragraphica kereskedelmi termékké váljon – inkább a mesterséges intelligencia szerepét hivatott megkérdőjelezni "a kreatív feszültség idején". Nehéz lenne azonban megjósolni, hogy ez így is marad-e: miután elkészült a megoldás online változata is, amellyel bárki készíthet hasonló képeket, a hírek szerint az érdeklődők annyira túlterhelték az oldalt, hogy ez egyelőre nem mindenkinek sikerült.

Már nem egyértelmű, hogy mi a valóság

A kamerán egy kis szobor fedi le azt a helyet, amelyet normálisan az objektívnek kellene elfoglalnia. Kialakítását Karmann szerint a csillagorrú vakond ihlette, egy olyan állat, amely funkcionálisan vak, de jellegzetes orrával mégis kitűnően "látja" környezetét. A művész a Tech & Science Daily podcastjában elmondta, hogy a mesterséges intelligenciát már most is széles körben használják fényképek megváltoztatására, és aggasztónak tartja, amikor ezekre az algoritmusokra hagyatkoznak a fotók feljavításához.
 

forrás: twitter.com @BjoernKarmann

Szerinte a tendencia arrafelé mutata, hogy a képek elvesztik valóságtartalmukat, ő pedig erre a problémára hívja fel a figyelmet egy kézzelfogható tárgy formájában, amelyhez bárki könnyen kapcsolódhat. Az eszköz az összegyűjtött adatokat szöveggé alakítja, a gomb megnyomásával pedig elkészíti annak grafikus reprezentációját. A kamera alapja egyébként egy Raspberry Pi 4 számítógép és egy egyedi elektronikával ellátott, 3D-nyomtatott ház, szoftvere pedig Noodl és Python kódot futtat a Stable Diffusion API-jával.

Ahogy a generatív mesterséges intelligencia terjedése tényleg elmossa a határt a valódi és a hamis képek között, úgy merülnek fel az aggályok a művészek és fotósok szerzői jogainak megsértésével kapcsolatban is. Februárban a Getty Images már bíróság elé rángatta a Stable Diffusion mögött álló Stability AI-t, amiért az ő képadatbázisát is felhasználta a program betanítására, de az is véleményes helyzeteket teremt, amikor a mesterséges intelligencia képessé válik megtévesztő módon utánozni egyes emberek munkáit.