Ezt már a magyar vállalatok vezetői is kezdik felismerni. Közel harmaduk tervezi valamilyen felhős MI-alapú megoldás bevezetését.

Negyedik alkalommal készítette el a Bell Research a magyar vállalatok felhős felkészültségét vizsgáló kutatását. Idén a piackutató a mesterséges intelligenciához való viszonyt is mérte. Az IVSZ és a Microsoft támogatásával készült elemzés a felhő elfogadottságának és ismertségének jelentős növekedését mutatta ki. Jelenleg a mintegy 700 millió dolláros magyar szoftverpiacból 200 milliót tesznek ki a felhőszolgáltatások. Az évi 23 százalékos növekedést produkáló szegmensen három-négy nagyobb szolgáltató, illetve rengeteg kisebb hostingcég osztozik.

A mobilitás nagy hajtóerő

Míg 2016-ban mindössze a válaszadók 55 százaléka állította, hogy középszinten tisztában van a felhő nyújtotta lehetőségekkel, a tavaly már 66 százalékuk vélte úgy, hogy haladó szinten ismeri a technológiát. Ugyanakkor abban nincs változás a tavalyi kutatáshoz képest, hogy akik használják, főleg az előnyeit látják, míg akik nem nem használják, elsősorban a kockázatokat hangsúlyozzák.

Egyre többen látják, hogy az informatika elengedhetetlen a versenyképesség megtartásához. Bár a 2019-es adatok szerint a vállalatok 70 százalékának van közép- és/vagy hosszú távú IT-stratégiája is (közülük 44 százaléknak mindkettő) és további 9 százalék nyilatkozta azt, hogy folyamatban van a kidolgozása. A válaszadók 21 százaléka viszont nem rendelkezik ezzel, és nem is tervezi kidolgozni. Érdekes módon arra a kérdésre, hogy van-e külön informatikai költségvetése a vállalatnak, egyöntetűbb volt az igenlő válasz (76 százalék).

Markáns trendként rajzolódott ki a kutatásból, hogy a felhőhasználat egyik erős támogatója a mobilitás iránti igény. A felhőt használó vállalatok 88 százalékánál ugyanis az alkalmazottak mobil eszközről is hozzáférhetnek a belső rendszerekhez, adatokhoz. A Microsoft Magyarországot márciustól irányító Cristopher Mattheisen szerint érthető, hogy ebben az utóbbi években állt be óriási változás. Mint mondta, néhány éve még zömében a 3G volt elérhető, amely korlátozott sávszélességet biztosított az online eléréshez, de a 4G elterjedése révén ez az akadály elhárult, ami kulcsfontosságú volt a felhő szempontjából is. A vállalatoknál az eszközbeszerzésben is tetten érhető a mobilitás iránti igény – tette hozzá Jakab Áron a Bell Research szakértője. A céges munkaállomásoknál már 50 százalék fölötti a laptopok aránya.

Nem csak elméletben ismerik

A kutatás mintegy 1500-as, vállalatméretre és szektorra nézve is reprezentatív mintán készült. Bár elsősorban a 100 PC-nél többet használó vállalatok döntéshozóinak felhővel kapcsolatos attitűdjét vizsgálták, ez Jakab szerint nagyon fontos, hiszen alapvetően ez határozza meg, hogy a vállalatok milyen irányba viszik az informatikai rendszerüket.

 
Bell Research Felhőkutatás 2019
Infogram


A felhőhasználat a vizsgált körben már eddig is jelentősen növekedett. Míg 2016-ban mindössze a vállalatok harmada (31 százalék) használt üzleti célra felhőt, addig 2018-ban arányuk már 55 százalék volt. (Magáncélra egyébként mindig is szívesebben használtak a válaszadók: 2016-ban 40 százalék, két évvel később már 66 százalék volt az arányuk.)

A kutatás azt is vizsgálta, hogy miként ítélik meg a felhőt használó, illetve nem használó cégek döntéshozói ezt a technológiát. A használók inkább előnyöket és elvárásokat fogalmaztak meg: a legtöbben (93 százalék) a jogszabályi megfelelőséget említették elvárásként. Ezzel kapcsolatban Mattheisen azt mondta, hogy a világ számos országában jóval megengedőbben szabályozzák a vállalatok felhőhasználatát, mint Magyarországon, ahol inkább az óvatosság jellemző, különösen a kritikus infrastruktúrákat üzemetető vállalatok és a pénzintézetek esetében.

A válaszadók többség amúgy felmondta a felhőszállítók által is hangoztatott előnyöket: a tervezhető költségeket (84 százalék), valamint hogy könnyű integrálni a meglévő rendszerekkel (83 százalék).

A felhőt nem használók sem hoztak új szempontokat a kockázatoknál. A legtöbben (93 százalék) azt látták problémának, hogy a szolgáltatások nem érhetők el hálózati kapcsolat nélkül, de 80 százalék fölött volt azok aránya is, akik attól féltek, hogy harmadik fél is hozzáférhet az adataikhoz, illetve közel ugyanannyian nem látják biztosítottnak, hogy folyamatosan elérhető lesz az igénybe vett szolgáltatás vagy a felhőben tárolt adataik.

Mi köze az MI-nek a felhőhöz?

A kutatás idén a mesterséges intelligencia (MI) technológiák ismertségét és alkalmazását is vizsgálta. A technológia várható hatásáról egyelőre még megoszlanak a vélemények. A válaszadók harmada vélte úgy, hogy rövid időn belül felforgatja a vállalati munkamegosztást, és kb. ugyanennyien vélik úgy, hogy nem lesz ilyen hatása.

Kétségtelen, hogy a technológia kiforratlan, még az alapfogalmak (pl. machine learning, deep learning stb.) tartalmában sincs letisztult közmegegyezés. Ennek ellenére Magyarországon már a felmérésben vizsgált kör tizede használt valamilyen mesterséges intelligencia jellegű megoldást. További 17 százalék pedig tervezi, hogy a következő egy-két évben bevezeti. A használók között nem csak külföldi tulajdonú nagyvállalatok vannak. A Nemzeti Audiovizuális Archívum például képarchiválásra használ MI-alapú képfelismerő rendszert, a Waberer's pedig a kamionjainak kihasználtságát javítja egy mesterséges intelligenciát használó útvonaltervezővel.

Mattheisen szerint az MI elfogadottsága vissza fog hatni a felhőre is, hiszen előbbi az utóbbi nélkül a rendkívül magas költségek miatt sokak számára elérhetetlen lenne.

Cloud & big data

A befektetőknek kezd elegük lenni a Tesla önvezetős marketingjéből

Egy újabb baleset ismét megnyomta a Tesla részvényárfolyamát, a profitról szóló ígérgetést az önvezető technológia bizonytalansága is beárnyékolja.
 
Ha nem sikerül megválaszolni azokat a biztonsági kihívásokat, amelyek az informatikai fejlesztések még mélyebb integrációjával járnak, nem teljesedhet ki a gyártóipar negyedik forradalmát elhozó trend. Lehetőségek és buktatók.
A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.