Sok pozitív jelet talált a Bell Research a márciusban lezárt felhős kutatásában, melyet a Microsoft megbízásából és az IVSZ közreműködésével folytattak le a 100 munkaállomásnál nagyobb IT-rendszereket üzemeletető közép- és nagyvállalatoknál.

Bár komoly előrelépés történt az elmúlt három évben (a kutatást harmadszor végezte el a Bell Research), még mindig vannak problémák. Miközben a vállalatok többsége ma már stratégiai szerepet szán a digitalizációs stratégiájában a felhőnek, Bábel Gabriella, a Microsoft nagyvállalati üzletágának igazgatója arról beszélt, hogy a május 25-én életbe lépő GDPR kapcsán eddig mindössze az ügyfeleik 14 százaléka kereste meg őket egyeztetés céljából, ami Bábel szerint meglehetősen aggasztó.

Az üzletágvezető szerint egyébként kifejezetten sikeres Magyarországon a Microsoft felhős stratégiája. Az üzletág bevételeinek felét már a felhőből termelik meg.

Már tudják, miről szól a felhő

Az egyik legfontosabb kérdés, tudják-e az érintettek – üzleti vezetők, IT-fejlesztésekben kompetens döntéshozók, hogy mit takar a cloud computing. Jakab Áron, Bell Research kommunikációs igazgatója ezen a téren fejlődésről számolt be, mint mondta, nőtt a felhőt ismerő és – ami ennél is fontosabb – a felhőszolgáltatásoknak a gyakorlatban is egyre tágabb teret szánó vállalatvezetők aránya. A válaszadók 17 százaléka saját bevallása szerint széleskörű, további 66 százaléka közepes szintű ismeretekkel rendelkezik. Jakab szerint az is a felhő elfogadottságát mutatja, hogy a felhőszolgáltatások használata a szűkebben vett IT-től távolabb eső területeken is megjelent.

Ennek ellenére mégsem feltétlenül a felhőszolgáltatás az első számú választás. Ha szűkössé válik a vállalat szerverkapacitása, a vállalatoknak mindössze a tizede oldotta meg a problémát a felhő segítségével. Többségük továbbra is a hagyományos utat választotta: beruházással bővítette a szerverparkját. Megjegyzendő, hogy ez a jelenség egyáltalán nem magyar sajátosság. Egy tavalyi felmérés szerint az Egyesült Államokban is jellemző, hogy a felhőhasználat növekedése mellett is kitartanak a vállalatok a saját adatközpontok bővítése mellett – elsősorban biztonsági okokból.

A szemléletváltás

A felmérés szerint a felhőt nem használó vállalatok jellemzően nem alkalmaznak outsourcingot, és a rugalmas munkavégzés (pl. távmunka) támogatása is alacsonyabb. Ezek mind arra utalnak, hogy az ilyen vállalatok digitális kultúrája is alacsony szinten van.

Bár a digitálisan felkészültebb és felkészületlen vállalatok közötti törésvonalnak vannak nemzedéki okai is, hiszen a digitális transzformáció felgyorsulása előtti korszakban a házon belüli megoldások számítottak alapértelmezettnek, más tényezők is szerepet játszanak. Ilyen például az ismerethiány, valamint a biztonsággal kapcsolatos kételyek. Számos magyar cégvezető még nincs tudatában a felhő révén elérhető, esetenként igen számottevő költségmegtakarítási lehetőségeknek sem.

Az IVSZ public affairs igazgatója, Mácz Ákos,ezzel kapcsolatban utalt az Unió tavalyi DES Indexére (Digital Economy and Society Index), amely a vállalatok digitális fejlettségének alacsony fokát állapította meg (a felmérés főbb megállapításait a Bitport is ismertette).

A DESI szerint a magyar vállalkozások igen alacsony szinten használják az infokommunikációs eszközöket, valamint kevésbé kapcsolódnak be az e-kereskedelembe. Biztató jelként értékelte a tavalyi EU-s felmérés azt, hogy egyre több cég használ közösségi médiát, e-számlázást, felhős szolgáltatásokat stb. Ugyanakkor a hazai vállalatok leszakadásár utal, hogy a DESI-rangsorban a 2016-os 20. helyről is sikerült egy helyezést rontania az országnak.

Aki használja, ráérez az ízére

Fontos eredmény, hogy a vállalatok látják: a felhőt nem csak az IT tudja használni. Bár a döntéshozók 78 százaléka még mindig az IT-t jelölte meg első helyen, kezd felzárkózni például az ügyfélkapcsolat-kezelés (63 százalék) és a marketing (55 százalék) is. Jakab Áron elmondta: a mélyinterjúkból kiderült, hogy a használat nagyon sok olyan félelmet, tévhitet eloszlatott a döntéshozókban, melyeket korábban a felhő legfőbb ellenérveként vonultattak fel. (A kutatás kvantitatív részét kiegészítendő felhőt használó és felhőt egyáltalán nem használó döntéshozókkal is készítettek mélyinterjúkat.)

A félelmek, aggályok amúgy gyakorlatiasabbá váltak, ami szintén az elfogadottság növekedését mutatja a kutatás szerint. Ilyen gyakorlati szempont a megbízhatóság, a zökkenőmentes átállás, az integrálhatóság, a költségek tervezhetősége, illetve a kérdés, hogy mi történik a vállalati folyamatokkal hálózatkiesés esetén.

A legfejlettebb piacokon a felhőbe költözés elsődleges motivációja a megtakarítás, nálunk viszont a jogi megfelelésen (például a GDPR-előírások teljesítésén) és az adatbiztonságon van a hangsúly. Ezzel kapcsolatban is nevezte aggasztónak Bábel Gabriella, hogy felhős ügyfeleiknek egyelőre töredéke kereste őket például a GDPR-megfelelés ügyében.