A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő európai Digital Economy and Society Index – DESI most megjelent 2017-es értékei szerint az elmúlt egy évben összességében sokat fejlődött az Európai Unió, de még mindig nagy a szakadék az éllovasok és a hátsó traktusba tartozó tagországok között.(A tavalyi értékelés összefoglalója itt olvasható)

További beruházásokra van szükség

A mutató segítségével öt területen is nyomon lehet követni a 28 tagállam által elért eredményeket, a hálózati kapcsolatoktól kezdve, az ott élők digitális készségeinek alakulásán át a vállalkozások és közszolgáltatások digitalizációjáig.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök így kommentálta a jelentést: "Európa fokozatosan halad előre a digitalizáció útján, de számos országnak kell még nagyobb erőfeszítéseket tenni. A digitális tartalmak egységes piaca által kínált lehetőségek kiaknázása érdekében minden tagállamnak növelnie kell a beruházásait, hogy elkerülhető legyen a kétsebességes digitális Európa."

Uniós szinten az előző évhez képest javult a közösség digitális teljesítménye, de még nem elég gyors a fejlődés. Idénre a legjobban teljesítők sorát Dánia, Finnország és Svédország vezeti, jó hír, hogy ezek az országok globálisan is az élen járnak, megelőzve Dél-Koreát, Japánt és az USA-t. Az első tízben pedig ott van a közép-kelet-európai régió „bezzegországa”, Észtország is, amelynek már virtuális állampolgárai is lehetünk.

A digitalizáció terén az elmúlt egy évben a legnagyobb fejlődést Szlovákia és Szlovénia érte el. Magyarországot a 21. helyével a gyengén teljesítők klaszterébe sorolja a DESI index, Lengyelországgal, Horvátországgal, Olaszországgal, Görögországgal, Bulgáriával és Romániával egyetemben.

A hazai mutatók a hátsó traktusban

Az összesítések szerint mi jól teljesítünk, ha a hálózati lefedettségről van szó, főleg a nagysebességű vezetékes (NGA), illetve a széles körben elterjedt 4G technológia miatt. Egyre többen használják a szélessávú internetet is, de a digitális készségek szintje uniós átlag alatti. A hazai internetezők különösen aktívak a közösségi oldalakon, a híreket is szívesen olvassák online, de még sokan óvakodnak az online kereskedelmi műveletektől, kevesen vannak az e-bankolók és az interneten vásárlók.

A legfőbb kihívás viszont továbbra is az, hogy a hazai vállalkozások igen alacsony szinten használják az infokommunikációs eszközöket, valamint kevésbé kapcsolódnak be az e-kereskedelembe. Bíztató jel ugyanakkor, hogy egyre több cég használja a közösségi médiát, az e-számlázást, a felhőalapú szolgáltatásokat és az elektronikus kereskedelmet.

Magyarország a tavalyi, nem túl hízelgő huszadik helyről is hátrébb tudott csúszni eggyel a DESI friss ranglistáján

Nem mutat jó példát a vállalkozásoknak a kormányzati, önkormányzati szektor sem. Uniós összehasonlításban ugyanis nem túl fejlettek a digitális közszolgáltatásaink, és nem sokat lépett előre az elektronikus kormányzás. Néhány kisebb mértékű fejlesztés ellenére Magyarország ebben a részmutatóban majdnem a sereghajtó, a 27. a tagországi listán - ezzel jelentősen elmaradva az uniós átlagtól.   

Az Európai Bizottság májusban hozza nyilvánosságra félidős értékelését a digitális egységes piaci stratégiára vonatkozóan. Ez jó kiindulási pont lehet ahhoz, hogy kiderüljön mely területeken kell további erőfeszítéseket tenni.

Jön a WIFI4EU, meg az önkormányzatok az uniós finanszírozásért

Mit mond a DESI az EU egészére vonatkozóan? Az egyik fontos megállapítása, hogy javult az internetkapcsolat, de az továbbra sem elégséges a jövőbeli szükségletekhez. Jelenleg az európai háztartások 76 százalékában van nagysebességű, legalább 30 Mbps internetkapcsolat. (Magyarország 2018-ra vállalta, hogy minden hazai háztartásba eljut ez a szintű világhálós összeköttetés.) Egyes tagállamokban a háztartások jelentős része a 100 Mbps vagy a még nagyobb kapacitású hálózatokhoz is hozzá tud férni. Az uniós háztartások több mint a negyede él is a technológia nyújtotta lehetőséggel, és választott hozzá gyors szélessávú előfizetést.

Jelentősen növekszik a mobilnetes előfizetések száma is, míg 2013-ban 100 főre 58 előfizető jutott, addig 2016-ra ez a szám 84-re emelkedett. Az EU-ban már 84 százalékos a 4G mobil lakosságra vetített penetrációja is.

Mivel az internetforgalom évi 20 százalékkal nő, mobilon pedig ennek a duplája az éves bővülés, ez újabb hálózati fejlesztéseket igényel. Az Európai Parlament és a Tanács jelenleg tárgyal az uniós távközlési szabályok átdolgozásáról, aminek részeként ösztönözni akarják a beruházásokat a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítésébe, és megérett az idő a spektrumok harmonizálásra is. Mostantól idetartozik a 700 MHz-es frekvenciasáv használata is, amelynek segítségével 2020-tól kezdődően megvalósulhat a hírközlő hálózatok új generációjának (5G) nagyarányú elterjedése. (Erről nemrégiben részletesen beszélgettünk Pataki Dániellel, a GSMA szabályozási alelnökével.)

Emellett a WiFi4EU kezdeményezésnek köszönhetően az európai önkormányzatok hamarosan finanszírozásért folyamodhatnak annak érdekében, hogy a nyilvános tereken ingyenes, vezeték nélküli hozzáférést teremtsenek.

Egyre több a műszaki diplomás az Európai Unióban

Ami a digitális készségeket illeti az Unió egészében nőtt a műszaki diplomások aránya, a korábbinál többen szereztek diplomát a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén. Ezer huszonévesből 19 rendelkezik ilyen diplomával. Egyre több a munkavállalók között az informatikusok aránya, 2015-ben 3,5, 2012-ben 3,2 százalék volt.

Az alapszintű digitális ismeretekkel ugyanakkor az európaiaknak közel a fele továbbra sincs tisztában. Nem tudják, hogyan kell használni egy elektronikus postafiókot, nem ismerik a szövegszerkesztési eszközöket és nincsenek tisztában azzal sem, hogyan kell az új eszközöket telepíteni.

Az index kitér az európaiak netezési szokásaira is, az uniós polgárok közel négyötöde hetente legalább egyszer internetezik, ez 3 százalékpontos javulás az előző időszakhoz képest. A világhálót elsősorban online játékra, illetve zene, filmek, képek vagy játékok letöltésére használják, de már 70 százalékuk híreket is online olvas, ez utóbbi mutató 2013-ban még 64 százalék volt. Közösségi hálózatokat 63 százalék használ, ami 6 pontos javulást jelent három év alatt. Kétharmad azoknak az aránya, akik az interneten vásárolnak, ez 5 százalékponttal magasabb a 2013-as statisztikákhoz képest. Telefonálásra is közel a 40 százalék az internetet veszi igénybe.

Az online világban is fő a bizalom

Brüsszel jelenleg az online világ iránti bizalom erősítésén dolgozik, ennek keretében jövő májusban lépnek hatályba az új uniós adatvédelmi szabályok. Ezeket olyan új szabályok kísérik majd, melyek az elektronikus hírközlés során a magánélet tiszteletben tartására vonatkoznak. Minél több legyen a határokon átívelően elérhető tartalom az interneten, 2018-tól az európai lakosok az Unión belül utazva elérhetik azokat a filmeket, zenéket, videojátékokat és e-könyveket, amelyekre előfizettek. Egy másik bizottsági javaslat szerint cél, hogy a műsorszolgáltatók más uniós tagállamokban is elérhetővé tehessék műsoraikat.

Az Európai Bizottság 2016-ban az e-kereskedelem fellendítésére is új szabályokat javasolt. Ide tartozik a területi alapú tartalomkorlátozás problémájának megoldása, a határokon átnyúló csomagszállítás megfizethetőbbé és hatékonyabbá tétele és a fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb érvényesítése. Az Európai Bizottság egyszerűsítené az uniós e-kereskedelmi vállalkozásokra vonatkozó áfa-szabályozást is.

Egyre több szolgáltatás érhető el online, és ezek egyre összetettebbé válnak. Ilyenek például azok a szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a lakhelyváltozás, gyermek születése és más fontos események online bejelentését az érintett hatóságoknál. Az e-kormányzással kapcsolatos cselekvési terv részeként egységes digitális portál jön létre, hogy az érintettek online is hozzáférhessenek az egységes piaci információkhoz, továbbá kezdeményezést indul a társasági jog és a vállalatirányítás további digitalizációja érdekében.