Tegnap közzétették az Európai Bizottság által kidolgozott elemzést, amely a digitálsi eszközök és szolgáltatások területének jelenlegi helyzetét mutatja be. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatón (Digital Economy and Society Index – DESI) alapuló rangsorban hazánk a nem túl hízelgő huszadik helyet foglalja el. Igaz, ez is jelentős előrelépés a tavalyi hasonló listán elért 22. pozícióhoz képest. 

Nem ugyanaz a világ

Az összegyűjtött adatok szerint az egyes országok digitalizáltsága széles skálán mozog EU-szerte, és az országhatárok továbbra is akadályozzák a digitális egységes piac kiteljesedését. A DESI több szempont súlyozott figyelembevételével végül egy 0 és 1 közötti értéket ad, ahol a nulla a digitális kőkorszakot, az egyes érték pedig értelemszerűen az online nirvánát jelenti. A skála egyik végén a digitalizálásban élen járó Dániát találjuk (0,68), míg a másikon Romániát (0,31). Magyarország 0,41-es pontszámával a huszadik helyen áll.

Az index többek között figyelembe veszi, hogy az adott térségben mennyire elterjedt, gyors és megfizethető a széles sávú internet; a polgárok rendelkeznek-e az internethasználathoz szükséges készségekkel, és milyen tevékenységeket folytatnak online (például hírolvasás, vásárlás, stb.); mennyire fejlettek a legfőbb digitális technológiák (e-számlázás, felhőalapú szolgáltatások, e-kereskedelem, stb.), valamint a digitális közszolgáltatások (e-kormányzat, e-egészségügy).

Jobban teljesítünk...

Az országokra vonatkozó részletes adatok külön is megtekinthetők. Ebből már az is látszik, hogy az egyes nemzetállamoknál milyen területeken volt előrelépés, és melyek azok a pontok, amelyekben tovább nőtt a szakadék a jobban teljesítők és a gyengélkedők között. Magyarország szinte minden területen tudott kicsit fejlődni. Ennek is köszönhető a némileg előkelőbb pozíciónk. 

Az összekapcsoltság gyűjtőfogalommal meghatározót szekcióban hozzuk az EU-s átlagot. Ez elsősorban a jó internetes lefedettségnek köszönhető. Tavaly a magyar háztartások 94 százaléka számára volt elérhető a világháló, sőt négyből három esetben ez fejlett, gyors szélessávú vezetékes kapcsolódási lehetőséget jelentett. Összességében a háztartások 68 százaléka rendelkezett vezetékes előfizetéssel, ami alig marad el az EU 70 százalékos átlagától. Ami miatt ebben a kategóriában nem tudtunk előrébb végezni, az a rendkívül rossz mobilinternetes mutatónk. Miközben az Unióban átlag 67 mobilinternetes előfizetés jut száz főre, addig nálunk ez a szám csak 32, ami történetesen a legrosszabb az egész közösségben.

Digitális készségek terén nem állunk jól: a korábbi 18-ról a 19. helyre csúsztunk vissza. Ugyan a felnőtt lakosság háromnegyede már használja az internetet, ami megfelel az uniós átlagnak, de az alapvető informatikai képességek területén mutatkozik némi lemaradás. Különösen nagy a szakadék az ezer fiatalra (20-29) vetített műszaki, technológiai diplomával rendelkezőknél. A legfrissebb, 2012-es statisztika szerint ez nálunk 9,5 főt tett ki, míg az európai átlag 17 volt.

Internethasználatban viszont szinte éllovasok vagyunk. Ugyan online bankolásban, e-kereskedelemben vagy éppen internet alapú, igény szerinti tévézésben elmaradottnak számítunk, de hírfogyasztásban, videótelefonálásban és különösen a közösségi média használatában kifejezetten jók a számaink. Utóbbiban annyira, hogy az internetező lakosság körében elért 85 százalékos használati aránnyal Európa első számú Facebook-őrültjei lettünk.

...de nem mindenben

Miközben a lakossági mutatók egész tűrhetően alakulnak, a vállalati szegmens eredményeiről már ugyanez nem mondható el. A digitális technológiák integrálódása az üzleti életben szinte minden részterületen siralmas állapotokat mutat. Legyen szó elektronikus információmegosztásról, elektronikus számlázásról vagy éppena felhőalapú szolgáltatások alkalmazásáról, mind-mind messze az uniós átlag alatt tartanak a hazai cégek. Nem véletlen, hogy ebből a szempontból a 25. helyen végeztünk.

A cégeknél már csak a kormányzat tudott rosszabb teljesítményt felmutatni: digitális közszolgáltatások témában a 26. helyezettek, azaz hátulról a harmadikok lettünk. Ráadásul mindezt úgy, hogy e-kormányzati eszközök használatában meglehetősen komoly javulást regisztráltak. Tavaly az internetező lakosság 31 százaléka mondta azt, hogy online töltött ki és küldött be adatokat valamilyen kormányzati ügyben (2013-ban ez még csak 23 százalék volt). Ezzel az EU-s átlag közelébe zárkóztunk, de minden más területen, például a hatóságoknál meglévő adatok felhasználásában vagy az e-egészségügyben rejlő lehetőségek kiaknázásában nagyon nagy a lemaradásunk.