Egy újabb lista, amelyen Magyarország sajnos a sereghajtók között szerepel. Az EU statisztikái szerint a cloud computingot használó hazai cégek aránya messze elmarad az átlagtól, az éllovas nemzetektől pedig már-már fényévekre vagyunk.

Net mindenhol van, cloud csak elvétve

A 2014-es adatokkal dolgozó felmérés a legalább tíz főt alkalmazó európai cégeknél vetette össze a számítási felhő használatának jelenlegi állapotát az EU-ban. Cloud szolgáltatás igénybevételének az elsődleges feltétele, hogy a vállalat rendelkezzen interneteléréssel. Ez mára gyakorlatilag megszűnt korlátnak lenni, hiszen a kontinens, legalább tíz főt foglalkoztató vállalatai közül szinte mindegyik (97%) csatlakozik a netre. Ráadásul ez az arány nem is mutat kirívóan durva eltéréseket a tagállamok között.

Cloud szolgáltatások igénybevételi aránya a 10+ fős cégeknél

Ehhez képest a cloud szolgáltatások igénybevételénél már óriási különbségek mutatkoznak. Ahogy a fenti grafikonon is látszik, a 28 tagállamban átlagosan nagyjából minden ötödik cég él ezzel a lehetőséggel. A cloudra erőteljesen támaszkodók aránya pedig még a 10 százalékot sem éri el.

Magyarország hátulról a hatodik helyet foglalja el: a 19 százalékos átlaghoz képest mindössze a hazai cégek 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkafolyamataikban szerepet kap egy vagy több, számítási felhőn alapuló megoldás. Ehhez képest a listavezető, jellemzően skandináv országokban 40-50 százalékot ér el ugyanez a mutató.

Itthon kevesen használják, de legalább aktívan

A hazai állapotokat némileg jobb színben tűnteti fel, ha kicsit mélyebbre ásva azt is megnézzük, a cloudra támaszkodó cégek pontosan hány féle és milyen jellegű szolgáltatást vesz igénybe. Ebből a szempontból Magyarország már egyaltalán nincs olyan nagy lemaradásban.

Ha megnézz az adatsort, egyértelműen szebb kép rajzolódik ki, hiszen sok területen alig maradnak el az itthoni vállalkozások az uniós átlagtól, néhány témában pedig egyenesen jobb adatokat tudunk felmutatni. Azaz relatíve kevés magyar cég végzi ügyei egy részét a clouddal, ám ezek között a vállalatok között sokan több, a vállalati működést mélyen érintő feladatkörben is megbíznak a számítási felhőben végzett szolgáltatásokban.

Biztonsági aggályok és tudásbeli hiányosságok

A felmérés igyekezett arra is rávilágítani, milyen faktorok akadályozzák a cloud elterjedését. A negatív tényezők közül kimagaslik a potenciális biztonsági problémák köre: a nagyvállalatok 57, a kis- és közepes vállalkozások 38 százalékánál tartanak például attól, hogy a vállalat falain kívül tárolt adatok esetleg illetéktelen kezekbe kerülnek. Apropó tárolás, a céges adatok fizikai hollétének kérdés szintén kardinális visszatartó erő, hiszen a nagyok 46, a kisebbek 29 százalékánál ez is szerepelt az elbizonytalanító dolgok listáján. Nem véletlen, hogy a szolgáltatók egyre-másra igyekeznek lokális központokat nyitni.

Érdekes, hogy bár a cloud computing esetében általában az előnyök között szokták említeni annak árképzését, a válaszadók körülbelül harmada pontosan a szolgáltatások magas árszintjét említette negatívumként. Az viszont már kevésbé meglepő, hogy elsősorban a kkv-k esetében jelent visszatartó erőt az információ, az alapos tudás hiánya. Mivel a kisebb cégek harmada nyilatkozott úgy, hogy alapvetően azért nem használja a cloud szolgáltatásokat, mert nem érti világosan annak működését, lehetőséget, így általános ismeretterjesztéssel, a célcsoport tudatos edukálásával az elkövetkezőkben sokat lehetne javítani a fenti arányokon.