A JLL tavaly ősszel készített az Egyesült Államok paicáról egy felmérést, amely szerint markáns igény van a saját üzemeltetésű vállalati szerverekről felhőszolgáltatásokba történő migrálására. Ezzel párhuzamosan azonban a nagyvállalatok nem adják fel saját adatközpontjaikat.

Duális időszak

Rövid távon érthető a törekvés, hiszen így nem kell leállítani működő, felhőbe migrálandó rendszereket. A migrációt követő extenzív tesztelés során előjöhetnek olyan hibák, amik miatt vissza kell térni a korábbi állapothoz.

Rövid távon tehát nem várható az adatközpontok számának jelentős csökkenése. Na de mi a helyzet évtizedes távlatban? A válasz meglepő: hosszú távon is ugyanerre lehet számítani, a nagyvállalatok többsége ugyanis nem kívánja teljesen leépíteni adatközpontjait.

Hiába ugyanis a megnövekedett felhőhasználat, nem tervezik szervercentrumaik feladását. Noha egyes cégek némileg visszavettek adatközpontjaik méretéből, de a többség szerint még öt év múlva is használni fogják ezeket a gépparkokat. Emögött adózási és üzleti indokok egyaqránt meghúzódnak. Például gyakori érv a pénzügyi vezetők döntésekor a hardverek és szoftverek birtoklásának adóoptimalizáló tényezője.

Mindazonáltal az örökölt nagyvállalati adatközpontok ésszerű üzemeltetésének is van időbeni korlátja. A modernizációs nyomás egy idő után kikényszeríti a hatékonyabb üzemeltetést, azt a hatékonyságot, amit a felhő és a legmodernebb szerverparkok tudnak csak nyújtani. Előbb-utóbb tehát fontosabbá válik a szolgáltatási hatékonyság, mint a hardvereszközök fizikai jelenléte.

Szervezetszinten egységes felhőstratégia

Ennek tükrében felmerül a kérdés, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a felhő- és az adatközpont-stratégia kialakításakor. Magas szintű felhőstratégia nélkül ugyanis elszalasztott befektetési lehetőségeket és magasabb meghibásodási arányt kénytelenek felvállalni a vállalatok. Amikor a cloud kínálta előnyök nagyok, a kockázat pedig alacsony, nem is kérdés, hogy nyilvános szolgáltatást kell választani.

A felhő sikeres és biztonságos használata a különböző részlegek közötti együttműködés magas szintjét igényli, és üzletileg megalapozott döntésekre, valamint az IT-üzemeltetési modellek legjobb gyakorlataira kell építeni, állítja David Cearley. A Gartner kutatási alelnöke szerint így a vállalat egészében egységes felhőstratégia uralkodhat, ugyanakkor lehetővé válik a különböző üzleti részlegek eltérő igényeinek kielégítése is.

A Gartner tanácsa szerint öt fő kérdés megválaszolásával már összeállítható a felhőstratégia. Ehhez tudni kell, hogy hol és hogyan használja a szervezet a felhőszolgáltatásokat, és be kell tudni azonosítani a kockázatokat jelentő speciális eseteket. Hogyan történik a hibrid környezetekhez való hozzáférés, azok biztonságának kialakítása, kezelése, integrálása és szabályozása, hangzik a következő témakör.

Azt is ismerni kell, miként befolyásolja a cloud az adott szervezet alkalmazásstratégiáját és architektúráját. Ennek keretében nem halasztható tovább a régebbi, telepített szoftverek cseréjének, pontosabban a SaaS (Software as a Service) modellre való átállás lehetőségeinek felmérése.

Adatközpont és felhő együtt

Talán az egyik legfontosabb terület, amit át kell világítani, az a meglévő adatközpontok szerepének tisztázása és az alkalmazott technológiák várható változása. A felhőszolgáltatások felkarolása ugyanis stratégiai lépés jelent az infrastruktúrafogyasztás tekintetében, és mint ilyen, alapvetően átformálhatja a szervezet IT-használatának szokásait.

Az üzemeltetéssel és fejlesztéssel foglalkozó részlegnek meg kell határoznia, hogy mikor és hogyan lehet magánfelhős rendszert alkalmazni. Ennek során fel kell mérni a nyilvános szolgáltatók virtuális magánfelhős szolgáltatásainak, illetve az általuk támogatott menedzselt magánfelhő-szolgáltatások kihasználásának lehetőségeit. Ezenfelül a dedikált, helyszínen telepített magánfelhő környezetek létrehozásának realitását, előnyeit és hátrányait is vizsgálni kell.

Ez a szakembergárda egyfajta kapuként szolgál az üzleti döntéshozók számára, akik rajtuk keresztül mérhetik fel a külső felhőszolgáltatások alkalmazásának megfelelő módját. Szakértelmük hozza azt a tudást a szervezetbe, amellyel meghatározható, hogy mikor (és hogyan) kell a nyilvános felhőt, a magánfelhőt és a hagyományos infrastruktura-modellt használni az optimális eredmény eléréséhez.