Az elmúlt néhány évben számtalan, elsősorban kínai vállalat jegyeztetett be különféle amerikai védjegyeket mindennapi vagy furcsa kifejezésekre, értelmetlen szavakra és a szellemi tulajdon olyan őrizetlen darabjaira, mint amilyenek az Oscar Wilde-tól vagy Alan Alexander Milne-től vett idézetek. A szóban forgó társaságok között akadnak olyanok, amelyek egyszerűen megpróbálnak maguknak mindenféle jogokat biztosítani, hogy aztán pénzt keressenek vagy fegyverként használják azokat a versenytársak ellen, és akadnak sima csalók is, akik címeket és ügyvédi ellenkegyzéseket hamisítanak maguknak.

A Business Insider nemrég megjelent riportja szerint az évek óta tartó kínai-amerikai kereskedelmi hábórú egy félreeső ütközetéről van szó, amely a az online kereskedelmi platformokon, a kínai állam támogatásával zajlik. A szellemi tulajdon védelmére szolgáló amerikai rendszer állítólag már a világjárvány előtt is komolyan túlterhelt volt, de az e-kereskedelem utóbbi időben tapasztalható fellendülése nyomán már ott tart, hogy ezrével csúsznak át rajta a nyilvánvaló csalások.

A lapnak nyilatkozó szakértők és kisvállalkozások tulajdonosai úgy látják, hogy mindez komoly hátrányt jelent a jogos kérelmezőknek, hamis márkákkal hígítja fel a regisztert, és általánosságban is bizalmatlanságot ébreszt az amerikai szellemi tulajdonjoggal szemben. Pedig a védjegyrendszer integritása az amerikai ipar és a gazdaság, tágabb értelemben pedig a nemzetközi kereskedelmi rendszerek szempontjából is alapvető lenne, de a véleményes bejelentések áradata ma már annak aláásásával fenyeget.

A lap ez utóbbiról szólva példának hozza fel az Amazon vagy az Etsy internetes platformjait, amelyek szabályait ebből a szempontból nem nehéz kijátszani, és a védjegyeket könnyen fegyverré lehet változtatni. A gyakorlatban tényleg csak néhány kattintásra van hozzá szükség, hogy az oltalmak (nem feltétlenül törvényes) tulajdonosa széles termékcsoportokat befolyásoljon, kizárva a versenytársakat a piacterekről: az Amazonon dedikált eszközök segítik a vállalkozásokat a védjegyek regisztrációjában, sőt a védjegybitorlással kapcsolatos fellépésben még akkor is, ha a vonatkozó védjegy az alkalmazást az amerikai szabadalmi hivatal (USPTO) még nem hagyta jóvá.

Nehezen kezelhető a helyzet

Ez a rendszer a nagy és ismert márkáknak még meg is felelhetne, de a kisebb piaci szereplők, akik egymással küzdenek a keresések között elfoglalt kedvező helyekért, már egy kaotikus környezetben, késhegyig menő konkurenciaharc közepette találják magukat. A beszámolók szerint teljes vállalkozásokat dönt be, hogy egyik pillanatról a másikra letiltják régóta használt, de le nem védetett márkajegyeiket, sőt a beszámolóból kiderül, hogy sokat közülük meg is zsarolnak: vagy fizetnek, vagy röppen a védjegybitorlásról szóló bejelentés az üzemeltetőhöz.

Az USPTO-nak 2010-ben még 284 ezer beadványt kellett feldolgoznia, tavaly viszont már 661 ezret. Ezek között igen látványos a kínai igénylők számának növekedése: míg 10 évvel ezelőtt az összes beadvány kevesebb mint 1 százaléka származott Kínából, addig 2020-ban már több mint 26 százaléka. A Business Insider egy olyan tanulmányt is idéz, amelyben egyetemi kutatók a 2017-ben kínai személyek vagy szervezetek által indított ügyeket vizsgálták, és arra jutottak, hogy azok kétharmad része valamilyen módon szabálytalan vagy visszaélésszerű volt, de az ilyen kérelmek majdnem 40 százaléka így is rábólintott az amerikai szabadalmi hivatal.

Bár az USPTO igyekszik kezelni a helyzetet, a beszámoló szerint ennek egyelőre nincs túl sok látszata. A beadott anyagokat rendszeresen hamisítják (mondjuk olyankor, amikor felvételekkel kellene igazolni a védjegyek gyakorlati alkalmazását), és nem ritkán parkolók vagy üres telkek címét adják meg a vállalkozások amerikai telephelyének. Az ilyesmire ráadásul már külön cégek szakosodnak odaát: a Clarivate adatelemző munkatársa olyan sencseni ügyvédi irodára is rábukkant, amelyik egymaga intézett több mint 8 ezer amerikai beadványt.

A Business Insider az USTPO egyik tisztségviselőjét idézve arról is beszámol, hogy 2021-ben minden korábbinál több külföldi igénylés fut be a hivatalhoz, a becslések alapján 63 százalékkal meghaladva még a tavalyi rekordot is. Ez azt jelenti, hogy már bőven több ügyet kell feldolgozniuk, mint amennyire elméletileg képesek lehetnek, így a várólista is egyre hosszabb. Bár még ebben az évben hatályba lép egy olyan törvény, amely kibővíti az USTPO eszköztárát a kamu beadványok kiszűrésére, ez nem oldja meg az olyan problémákat, mint hogy Kínában államilag támogatják a külföldi védjegyek bejegyeztetését – ráadásul gyakran nagyobb összeggel, mint amennyibe maga az eljárás kerül, így sok ottani vállalkozás úgy is végigjárja a dolgot, hogy aktuálisan nincsen semmilyen terve a megszerzett amerikai védjegyekkel.