Alig több mint egy hónap múlva, augusztus 1-jén lépnek életbe Kínában a trösztellenes törvény Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága által elfogadott módosításai, miután a tövényhozók múlt pénteken rábólintottak az indítványra. A Nikkei beszámolója alapján, bár korábban úgy tűnt, hogy az állam hajlandó kicsit visszavenni a technológiai óriások életét megnehezítő új szabályozáscsomagból, végül marad a drákói szigor.

A változások egyértelműen a túlságosan nagyra hízott informatikai cégeket igyekeznek rövidebb pórázra fogni. A kínai állampárt érdekeivel ugyanis ellentétes, hogy az ország működésére ekkora befolyása legyen bárki másnak rajta kívül. A "közös jólét" néven meghirdetett program keretében így egy sor olyan rendelkezést hoznak, amelyek megnehezítik a nagyvállalatok dolgát, miközben a kisebb cégeket "békén hagyják".

A monopóliumellenes törvény általános rendelkezéseinek módosításával többek között tilos lesz az innováció ösztönzését gátoló üzleti gyakorlatot folytatni, valamint a szövegbe bekerül egy teljesen új rész is. A 10. cikk szerint "az üzleti szereplők nem zárhatják ki vagy korlátozhatják a versenyt az adatokkal, algoritmusokkal, technológiával, tőkével, valamint a platformszabályokkal való visszaéléssel". (Ezek egyébként pont azok a módszerek, amelyek miatt a világ nyugati felén is egyre gyakrabban a szőnyeg szélére állítják a big tech képviselőit.)

Nehezített terepen

Mindez nem azt jelenti, hogy eddig Kínában szabadon lehetett tevékenykedni. Az elmúlt években a kormányzat célkeresztjébe került Alibaba például tavaly tavasszal 18,2 milliárd jüan (közel 2,8 milliárd dollárnak megfelelő) bírságot kapott piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt. Az augsztusban életbe lépő módosítások azonban ennél is keményebb bűntetéssel fenyegetnek, miközben az indítható eljárások köre is szélesedik. A nagy hatást kiváltó, kirívó jogsértések esetén a bírságok a szokásos összegek többszörösére emelkedhetnek, sőt a hatóságoknak lehetőségük lesz büntetőeljárást is kezdeményezni a személyes felelősség megállapítására.

A módosítások jelentősen megnövelik a bírságokat azon vállalatok esetében is, amelyek elmulasztják a fúziók és felvásárlások bejelentését a szabályozó hatóságoknak. A büntetés eredetileg 500 ezer jüanban meghatározott maximális szintjét a változtatásokkal eltörlik, mivel az túl alacsony volt ahhoz, hogy elrettentse a nagy technológiai vállalatokat. Augusztustól egy versenyt torzító akvizíció bejelentésének elmulasztása akár az előző évi bevétel 10 százalékába is kerülhet a vétkes cégnek. Érdekesség, hogy a hatósági tájékoztatás elmaradása esetén még akkor is 5 millió jüan lehet a büntetés, ha magáról az üzleti tranzakcióról kiderül, hogy az nincs befolyással a piaci versenyre. Tavaly többek között az Alibaba, a Tencent, a Baidu és a Didi is kapott bírságot, mert nem jelentett korábbi felvásárlásokat.

Miközben Peking a technológiai nagyágyúkkal szemben lép fel, Hszi Csin-ping elnök "közös jólét" kezdeményezésének részeként igyekszik támogatni a kis- és középvállalkozásokat. Azok a vállalkozások, amelyek piaci részesedése egy bizonyos küszöbérték alá esik, mentesülnek a trösztellenes szabályok alól, és engedélyezik a viszonteladási árak meghatározását, ha ez a gyakorlat nem károsítja a versenyt.

Emelkedő tételek

A kínai média beszámolója szerint a monopóliumellenes törvény megsértéséért kiszabott bírságok valósággal kirobbantak az elmúlt évben. 2020-ban ugyanis ezek együttes összeg nagyjából 400 millió jüan volt, ami 2021-re 23,5 milliárdra emelkedett. Az augusztusban hatályba lépő új rendelkezésekkel pedig ez utóbbit sem lesz nehéz meghaladni, amennyiben a hatóságok fokozni szeretnék a nyomást a technológiai szektor kiemelkedő szereplőin.

Némi reménysugarat az érintett cégeknek csak egy magas rangú kormánytisztviselő nyilatkozata jelenthet, aki szerint a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között az internetes óriáscégekre vonatkozó korlátozásokat esetleg hajlandó lehet a kormányzat némileg enyhíteni. Azt azonban a tisztviselő is világossá tette: a kínai vezetés általános álláspontja ettől függetlenül változatlanul az lesz, hogy a technológiai nagyvállalatokat fokozottan ellenőrizze.