Az ország történetében példátlan méretű büntetéssel súlytották a kínai hatóságok az Alibaba Groupot, mert az a határozat szerint visszaélt erőfölényével. A 18,2 milliárd jüan, átszámítva közel 2,8 milliárd amerikai dollár összegű bírság hátterében masszív politikai játszma áll.

A még tavaly decemberben indított vizsgálatot lezáró határozat szerint az Alibaba 2015 óta visszaélt erős piaci pozíciójával, hogy megakadályozza a kereskedőket más online e-kereskedelmi platformok használatában. Ezzel a magatartásával a vállalat befolyásolta az áruk és szolgáltatások szabad mozgását, illetve sértette a kereskedők üzleti érdekeit.

A hatóság "átfogó javításokra" kötelezte az Alibabát, ideértve a tisztességes verseny gyakorlatának elfogadását, a kereskedők védelmét és a fogyasztói jogok biztosítását a platformjain, valamint a belső ellenőrzések fokozását. Az ezzel kapcsolatos fejleményekről a cégnek három éven át rendszeres jelentésekben kell majd tájékoztatni a felügyeleti szervet.

A cég jelezte, hogy elfogadja a most hozott ítéletet, ám a kommunista párt és a vállalat között utóbbi időben kialakult rossz viszony valószínűleg ezzel nem változik újra nagy barátsággá.

A milliárdosoknak is tudni kell, hol a helyük

Nem kell túl nagy képzelőerő ahhoz, hogy a mostani gigabírságot összefüggésbe hozzuk azzal, hogy az Alibaba alapítója tavaly bátor (más olvasatban: botor) lépésre szánta el magát: nyilvánosan kritizálta a kínai állam bizonyos működési elemeit. Jack Ma többek között elavultnak nevezte a technológiával összefüggő pénzügyi innováció kínai szabályozását. Az ilyesmi azonban általában nem szokott következmények nélkül maradni egy autoriter berendezkedésű birodalomban.

Bár biztosak nem lehetünk benne, nagyon valószínű, hogy Ma szavai is közrejátszottak abban, hogy novemberben a kínai hatóságok az utolsó pillanatban megakadályozták az Alibaba pénzügyi leányvállalatának az Ant Groupnak a tőzsdére menetelét. Az elsődleges részvénykibocsátásra (IPO) és tervezett tőzsdei megjelenésre 300 milliárd dollár körüli értékeléssel kerülhetett volna sor, maga az Ant pedig akár 37 milliárd dollárt is bevonhatott volna ezen keresztül, megelőzve a Saudi Aramco, az Alibaba vagy a SoftBank korábbi eredményeit is.

Az Alibaba megfegyelmezése része annak a nagyobb szabású állami törekvésnek, hogy a kínai vezetés visszafogja az őrült módon fejlődő technológiai és internetes szektor önálló ambícióit. Sajtóértesülések szerint Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke már az Ant világrekord értékű tőzsdei belépőjének elkaszálásában is közvetlen szerepet játszott, március elején pedig már olyan cikkeket olvasni a kínai sajtóban, amelyek – legalábbis részben – Hszi érdemeiről szólnak az Alibaba eddigi sikereiben. Ő volt ugyanis az Alibaba központjának otthont adó Csöcsiang tartomány pártszervezetének vezetője 2002 és 2007 között, vagyis a vállalat fejlődésének korai éveiben; ezzel szemben az ugyanott született, az Alibabát alapító és felfuttató Jack Ma nevét meg sem említik a cég meghatározó vezetői között.