Épp a héten kérte több egykori politikus és hivatlban lévő cégvezető mellett például a Nemzetközi Vöröskereszt is a világ döntéshozóit arra, hogy tegyenek meg mindent a kórházakat, kutatólaborokat és egyéb, védekezés szempontjából kulcsfontosságú szereplőket ért internetes támadások elhárítására. A Google friss jelentése szerint a nyílt levélnek bőven van alapja.

Sűrű hónap volt

A cég fenyegetések elemzésére szakosodott csoportjának áprilisi beszámolója szerint naponta több mint 270, direkt vagy közvetett módon kormányzati háttérrel rendelkező csoport tevékenységét monitorozták összesen több mint félszáz országban. Az elmúlt hónapban 1755 esetben kellett külön figyelmeztetést küldeni olyan személyeknek, akik célpontjává váltak ezeknek a csoportoknak.

Ahogy gyakorlatilag az egész idei év, úgy április is leginkább a koronavírus körül forgott. A hekkerek igyekeznek hozzájutni orvosok, kutatók, vagy éppen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alkalmazottainak személyes adataihoz, hogy aztán ezeket kihasználva kémkedjenek, vagy éppen erre támaszkodva terjesszenek megtévesztő információkat. De természetesen jelen van a pusztán pénzszerzési célú, "üzleti" hekkelés is, ami a járvánnyal kapcsolatos félelmekre és bizonytalanságra alapozva most még hatékonyabb lehet.

A blogbejegyzés konkrét példaként az internetes csalásokra bárki által felbérelhető, jellemzően indiai "vállalkozásokat" hozza fel. Ezek a csoportok több olyan Gmai-fiókot hoztak létre, amely összetéveszthető a WHO által használtal. A preparált címekkel jórészt pénzügyi szervezeteket, tanácsadókat és egészségügyi cégeket szerte a világban az Egyesült Államoktól Szlovénián át Bahreinig. A levél a WHO különleges hírlevelére való feliratkozással igyekszik aktivitásra bírni a célpontokat, akik ha rákattintanak a linkre, egy a WHO honlapjához nagyon hasonló oldalon találják magukat, ahol azonban valódi információt nemigen kaphatnak, ám annál többet adhatnak, ha nem elég óvatosak.

Rendszeres beszámolók jönnek

A koordinált dezinformációs és egyéb célú, politikai hátterű akciókkal kapcsolatban a Google mostantól nem csak esetlegesen, hanem rendszeresen is beszámol majd. Például csak márciusban több mint ezer olyan YouTube csatornát kellett eltávolítani, amelyeken keresztül nagyszabású kártékony kampányokat folytattak. Ezek egy része hagyományos, nem politikai jellegű spamelésről szólt, de akadtak (zömmel kínai témájú) propagandisztikus törekvések is.

A TAG Bulletin első, az idei első negyedévet felölelő statisztikáiból kiderül továbbá, hogy bőséggel volt dolog a közel-keleti és általában az arab vonatkozású politikai akciók megfékezésével, de le kellett állítani egy szerb belpolitikai dezinformációs kampányt és felszámoltak egy Indonéziához köthető, a Szabad Pápua Mozgalom ellen indított projektet is. A politikai akciók során legtöbbször több platformon zajlott a kampány, azaz a Google felületei mellett párhuzamosan a Facebookon és a Twitteren is aktívak voltak a felhasználókat befolyásolni akaró csoportok.