Hatékony, teljes és azonnali összefogást sürget az államok között a CyberPeace Institute kezdeményezésére megfogalmazódott nyilatkozat. A "békés internet" megteremtését zászlajára tűző, kormányzatoktól független svájci szervezet levelében többek között az áll, hogy miközben az egészségügyi szakemberek a való világban védenek minket, a civil társadalom, az ipar és a kormányok feladata, hogy együttesen cselekedjenek a kibertér védelme érdekében.

Erős névsor

A kórházak, egészségügyi ellátórendszerek és kutatóintézetek elleni kibertámadások megfékezésére, az ilyen tettek elkövetőinek elszámoltatására és a nemzetközi jog megerősítésére és betartatására irányuló felhívás alatt igencsak impresszív névsort találunk. Az aláírók között van hét Nobel-békedíjas (többek között Mihail Gorbacsov és Mohammed el-Barádei), több egykori államfő, miniszter (Lech Wałęsa, Madeleine Albright), vagy éppen nemzetközi szervezetek korábbi irányítói (Pan Gimun, az ENSZ korábbi főtitkára), de ott találunk több aktív üzletembert is. Utóbbira példa a Microsoft jelenlegi elnöke, Brad Smith, illetve több biztonsági cég első számú vezetője.

A Nemzetközi Vöröskereszt elnökének nyilatkozatát külön kiemeli a levél. Peter Maurer a modern történelem legjelentősebb járványaként hivatkozik a mostani szituációra, éppen ezért az egészségügyi intézmények elleni támadások az egész emberiséget fenyegető, súlyos következményekkel járó akcióknak tekinthetők. A kormányzati szereplők közös felelőssége az ilyen cselekedetek elleni összehangolt és sikeres fellépés.

Államokon átívelő probléma

A felhívás közvetlen előzménye, hogy az elmúlt hetekben különösen felszaporodtak az egészségügyi szervezetek, intézmények elleni internetes támadások. Többek között a Cseh Köztársaságban, Franciaországban, Spanyolországban, Thaiföldön és az Egyesült Államokban is jelentettek ilyen eseteket, de nem kímélik a nemzetközi szervezeteket sem, a célpontok között van például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is.

Ami a támadások célját illeti, meglehetősen széles a spektrum. Egyes esetekben az elkövetők mozgatórugója egyértelműen a pénzszerzés: például ransomware-t telepítenek, majd az adatok "felszabadításáért" cserébe nagyobb összeget követelnek az intézménytől. Más esetekben inkább kulcsfontosságú információk megszerzéséért indítják az akciót mondjuk a vakcina kifejlesztésén dolgozó kutatóközpontok ellen. Ezek mögött viszont sok esetben államilag felhatalmazott csoportok állhatnak, ami kölcsönöz némi pikantériát a kormányzatok együttműködésére felszólító nyílt levélnek. Szakértők szerint a koronavírus elterjedésével gyakorlatilag mindenhol hírszerzési prioritássá vált a betegséggel kapcsolatos információk ilyen-olyan úton történő begyűjtése.

Mások sem ússzák meg

Érdemes megemlíteni, hogy a globális járvány elterjedésével nem csak a kórházak és egyéb egészségügyi szervezetek esetében növekedett meg a kiberbűnözők érdeklődése. A hekkerek, adattolvajok és más internetes bűnözők a magánemberek félelmeit és információ iránti igényét is igyekeznek a maguk javára fordítani. A Google például áprilisban számolt be róla, hogy belső elemzése szerint ömlenek a felhasználói fiókokba a preparált, Covid-19-re kihegyezett kártékony levelek. Magyarországon a kormányzati tájékoztatási oldalon is figyelmeztették a lakosságot olyan emailekre, amelyekben a bűnözők kórházak nevében próbáltak személyes adatokhoz jutni.