Az amerikai kormányzat új kiberbiztonsági stratégiát tett közzé a szövetségi ügynökségek számára, amely már az úgynevezett zero trust (nulla bizalom) biztonsági modell felé mutat – vagyis abból indul ki, hogy a rendszerek kompromittálódása elkerülhetetlen, így azok egyetlen eleme sem tekinthető feltétel nélkül megbízhatónak. A közel 30 oldalas terv több tucat olyan intézkedést tartalmaz, amelyeket az érintett szervezeteknek kivétel nélkül végre kell hajtaniuk a következő két évben, az elvárható szintre növelve rendszereik biztonságát és csökkentve a biztonsági incidensek kockázatát.
Ahogy a beszámolók fogalmaznak, az amerikaiak még mindig lábadoznak a SolarWinds-botrány óta, amelynek következtében orosz hekkerek hónapokig tébláboltak zavartalanul az Egyesült Államok bizonyos kormányzati rendszerein belül. A jelek szerint Joe Biden is ekkor elégelte meg, hogy futószalagon érkeznek a nagy horderejű kibertámadásokról szóló hírek, és egy elnöki rendeletben jelezte, hogy milyen változásokat tart szükségesnek az ország védelmi képességeinek javítására.
A most nyilvánosságra hozott, új stratégia értelmében kormányzati szerveknek a 2024-es pénzügyi év végéig kell implementálniuk a tervben leírt számos intézkedést, köztük a hálózatok szigorúbb szegmentálását, a többtényezős hitelesítés bevezetését vagy a tikosítás szélesebb körű alkalmazását. Az egyes részlegek 60 (esetenként 120) napot kapnak az illetékes vezetők kijelölésére, akik végrehajtják az intézkedéseket, és érzékenységük alapján minősítenek bizonyos információkat.
Jobb később, mint soha?
A Fehér Ház szerint a kifinomult kibertámadások szaporodása azt is világossá tette, hogy a szövetségi kormányzat nem támaszkodhat többé a hagyományos, perem alapú védelmi szemléletre a kritikus rendszerek és adatok biztosításában. Ennek megfelelően a zero trust stratégia megvalósítása ad lehetőséget az ügynökségek számára, hogy gyorsabban észleljék a fenyegetéseket, elkülönítsék azokat és reagáljanak rájuk.
Azáltal, hogy a dokumentum egy sor konkrét biztonsági célt részletez a kormányzati szervezeteknek, átfogó ütemtervként szolgálna a szövetségi kormány átállításához új kiberbiztonsági paradigmára. A stratégia első tervezetét már tavaly szeptemberben kiadták, a végleges tervezetbe pedig a mostani bejelentés szerint beépítették a kiberbiztonsági szakértőktől, piaci szereplőktől és non-profit szervezetektől származó meglátásokat is.
A kormányzati tájékoztatásból kideül, hogy a közelmúltban nagy port kavart Log4j-sebezhetőséget újabb bizonyítéknak tekintik rá, hogy ellenfeleik folyamatosan megtalálják annak a lehetőségét, ahogy "betolhatják a lábukat az ajtónyílásba". Kérdés, hogy ezt mennyire sikerül majd a felvázolt határidőn belül megváltoztatni: az amerikai légi és űrhaderő tavaly ősszel lemondott, szoftverfejlesztésekért felelős vezetője például úgy fogalmazott, hogy az amerikai kibervédelmi készségek bizonyos kormányzati intézményeknél óvodás szinten vannak.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak