Kínában 2015-ben dolgozták ki, majd szinte azonnal ki is bővítették a Made in China 2025 néven hivatkozott gazdaságfejlesztési programot, amely mások mellett a mesterséges intelligencia területén is a világ vezető hatalmává emelné 2030-ig a világ második legnagyobb gazdaságát. Ehhez folyamatosan öntötték a dollármilliárdokat a hosszabb távú eredménnyel kecsegtető projektekbe és startup cégekbe, és már három évvel ezelőtt is úgy állt a helyzet, hogy az amerikaiak előnye a legtöbb mérőszám alapján kimutatható volt ugyan, de egyre olvadt, mint a viasz.

A kínai pénzcunamival párhuzamosan a Trump-kormányzat annak ellenére is elkezdte lefaragni a tudományos kutatásokra fordított támogatásokat, hogy sokan kongatták a vészharangot, ezen belül pedig az olyan állami szervezetek költségvetését is csökkentette, melyek valamilyen módon a mesterséges intelligencia kutatását finanszírozták. Ott van aztán az amerikai válalatok saját felelőssége is, amelyek képtelenek lemondani az óriási kínai piac lehetőségeiről, eközben viszont kiváló lehetőséget teremtenek a fejlettebb technológiák másolására vagy lenyúlására.

Idén tavasszal mi is idéztük a mesterséges intelligenciával foglalkozó nemzetbiztonsági bizottság (National Security Commission on Artificial Intelligence, NSCAI) jelentését, amely szerint az amerikaiak még nem dolgozták fel, hogy a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése milyen mélyen változtatja meg gazdaságukat, nemzetbiztonságukat vagy társadalmukat. Az anyag lesújtó képet festett az USA kilátásairól a mesterséges intelligencia fejlesztésében és alkalmazásában zajló nagyhatalmi versenyfutásban, és iszonyatos összegű befektetéseket jelölt meg annak feltételeként, ha nem akarják rövid időn belül elveszíteni vezető szerepüket.

A helyzetről természetesen folyamatosan olvasni pesszimista és optimista értékeléseket, a Center for Data Innovation think tank tanulmánya például nem sokkal korábban még megkérdőjelezhetetlen amerikai fölényről szólt a mesterséges intelligencia területén. Azt azonban még a bizakodó hangok is elismerik, hogy Kína az MI kutatásában és alkalmazásában gyorsan és konzisztens módon fejlődik, Európa pedig nem csak jelentős hátrányban van, de a különféle bejelentésekkel együtt sem tűnik úgy, hogy ezt egyhamar ledolgozhatná.

Ott komolyan vették, itt meg már késő komolyan venni

A legutóbbi nagy figyelmet kapott nyilatkozat Nicolas Chaillantől, az amerikai légi és űrhaderő szoftverfejlesztésekért felelős vezetőjétől származik, aki szeptember elején mondott le tisztségéről október 2-i hatállyal. Bejelentésében igen keserűen számolt be tapasztalatairól: szerinte a védelmi szolgálatok között alig van bármiféle együttműködés, és a bolygó legnagyobb szoftverszervezeteként is alig használnak közös programtárakat (repository). Ahogy írta, ezen a ponton lett elege abból, hogy folyamatosan a támogatásokat és a pénzt kell felhajtania a munkája elvégzéséhez, miközben a hivatalának nem hogy a jövő évi, de még az idei finanszírozása sincs megoldva.

A Financial Timesnak nyilatkozva Callahan most nem csak a részletekbe ment bele kicsit jobban, hanem annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy 15-20 éven belül az Egyesült Államok már nem lesz partiban Kínával a mesterséges intelligencia területén. Ezen pedig változtatni is késő, mert szerinte a verseny mostanra eldőlt, és ebből a szempontból az is lényegtelen, hogy mindez egy háború során válik-e nyilvánvalóvá – utalt saját korábbi feladataira. Szerinte a kínaiak elkötelezettek amellett, hogy meghatározzák a világ jövőjét, a médianarratívától kezdve a geopolitikai kérdésekig.

Chaillan a probléma gyökerének a lassú innovációt tartja, a mestereséges intelligencia kapcsán külön is kiemelve a technológiát meghatározó széles körű etikai vitákat és az amerikai vállalatok, például a Google vonakodását az állammal való együttműködésben. A kínai cégek ehhez képest kötelező jelleggel együttműködnek a saját kormányzatukkal, és masszív befektetéseket folytatnak az MI kutatásában, tekintet nélkül annak etikai vonatkozásaira. A frissen lemondott vezető úgy látja, hogy az amerikai kibervédelmi készségek bizonyos kormányzati intézményeknél "óvodás szinten vannak".

A Financial Times az amerikai a légierő szóvivőjét is idézi, aki szerint az illetékes miniszter megbeszélte Chaillannel a minisztérium jövőbeni szoftverfejlesztésére vonatkozó ajánlásait, és megköszönte eddigi közreműködését. A Google egyelőre nem reagált a riportban olvasható felvetésekre. A Reuters beszámolója felidézi, hogy a nyugati hírszerzési információk sok esetben szintén azt valószínűsítik, hogy Kína egy évtizeden belül minden bizonnyal vezető szerepet harcol ki magának az olyan kulcsfontosságú feltörekvő technológiák nagy részében, mint amilyen a mesterséges intelligencia, a szintetikus biológia vagy a genetika.