Az amerikaiak még nem dolgozták fel, hogy a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése milyen mélyen változtatja meg gazdaságukat, nemzetbiztonságukat vagy általában a társadalmi jólétüket. Igaz, hogy az MI technológiák lehetőségeiről és korlátairól ma még sok mindent nem tudunk biztosan, de azokat a nagy horderejű döntéseket most kell meghozni, amelyek úgy pörgetik fel az ilyen irányú fejlesztéseket, hogy azok egyrészt az USA érdekeit szolgálják, másrészt védelmet nyújtsanak az ilyen megoldások rosszindulatú felhasználásával szemben – olvasható a 2019-ben létrehozott, mesterséges intelligenciával foglalkozó nemzetbiztonsági bizottság (National Security Commission on Artificial Intelligence, NSCAI) nemrég közzétett jelentésében.

A 2019-es költségvetési évben a védelmi minisztérium közreműködésével felállított, a gyakorlatban 2020 júniusa óta működő NSCAI egy olyan szövetségi tanácsadó szervezet, ami szakmai háttérmunkával támogatja az amerikai kormányt az ország MI-kompetenciájának kialakításában, legyen szó az Egyesült Államok gazdasági vezető szerepének megőrzéséről, a nemzetbiztonsági intézményekről, az oktatásról, a munkaerőpiacról vagy akár a hadviselésről. A kétpárti, különböző területekről érkező szakemberekből álló testület 750 oldalas anyaga ezeket a problémákat járja körül, amelyek közül az egyik legfontosabb az amerikai dominancia kérdése a mesterséges intelligencia fejlesztésében és alkalmazásában zajló nagyhatalmi versenyfutás értékelése.

Ezzel kapcsolatban folyamatosan jelennek meg a különféle agytrösztök elemzései, és általában hasonló megállapításokra jutnak. Legutóbb februárban idéztük az ugynacsak washingtoni székhelyű, de Brüsszelben is jelenlévő Center for Data Innovation think tank tanulmányát, amelyből megint kiderült, hogy a mesterséges intelligencia területén még megkérdőjelezhetetlen az amerikai fölény, de Kína is gyorsan és konzisztens módon fejlődik, miközben Európa nem csak jelentős hátrányban van, de nem is tűnik úgy, hogy ezt egyhamar ledolgozhatná. Az NSCAI most ennél is konkrétabb figyelmeztetést fogalmaz meg: ennek alapján Kína rendelkezik mindazzal a hatalommal, szakértelemmel és ambícióval, ami képessé teszi rá, hogy a jelenlegi trendek változatlansága mellett a következő évtizedben átvegye a vezető szerepet az USA-tól.

Ahogy ez a tanulmány is megerősíti, az MI-versenyt nem csak a technológiák, hanem a különböző értékrendek összeütközése is meghatározza. Eszerint a mesterséges intelligencia házom belüli alkalmazása Kínában minden társadalom számára dermesztő precedenst jelent, ahol fontosnak tartják az egyéni szabadságjogokat. Az NSCAI értékelése alapján az MI-eszközök bevetése a megfigyelés és az elnyomás céljaira már nem csak odahaza, hanem egyre nagyobb mértékben Kínán kívül is zajlik. Ez erősen ellentétes mindazzal, amilyen felhasználást a tanácsadó testület szánna a mesterséges intelligenciának, a kibertámadások és dezinformációs kampányok pedig közvetleb veszélyt is jelentenek Kína, Oroszország vagy más államok részéről.

Nincs mese, ez sok pénzbe fog kerülni

A riport hangsúlyozza, hogy az MI alapú támadások aktuálisan korlátozott eredményei csak a jéghegy csúcsát jelentik, a világjárvány vagy az éghajlatváltozás által felpumpált nemzetközi válsághelyzetekben viszont át kell értékelni és ki kell bővíteni a nemzetbiztonság koncepcióját is, és meg kell találni az innovatív, mesterséges intelligenciára épülő válaszokat. Az NSCAI elnöke, a korábban a Google-t is irányító Eric Schmidt mindezek mentén nem csak konkrét javaslatokat fogalmaz meg az amerikai kormányzat számára, de rögtön rátér a legfájdalmasabb pontra is: az elemzés szerint már most 40 milliárd dollár értékű költségvetési forrást kellene biztosítani az ilyen irányú kutatás-fejlesztési tevékenység kiterjesztésére és demokratizálására.

Ezt az óriási összeget ráadsáil csak szerény előlegnek nevezi, ami megalapozhatja a későbbi áttöréseket. Schmidt úgy látja, hogy az USA a szakértelem területén is egyre nagyobb deficittel kénytelen szembenézni, ezért a meglévő programok bővítésén és az új tehetségek fejlesztésén túl a legjobb szakemberek odahaza tartását is meg kell oldani. Hasonlóan fontos képesség lenne a hardveres vonal megerősítése, ami elsősorban a hazai amerikai félvezetőipar kapacitásainak növelését jelentené. Az amerikai elnök múlt szerdai bejelentése szerint egyébként 37 milliárd dollárnyi forrást próbálnak előteremteni ahhoz, hogy törvényi támogatással pörgessék fel az amerikai csipgyártást, amelynek gyengeségét különösen szembetűnővé tette a félvezetőipari termékeket érintő, világszerte tapasztalható hiány.

A képzés, a k+f tevékenység felfuttatása, a csúcstechológiás hardverek kérdése vagy a jelenlegi befektetések összegének lényeges növelése mind ott fut össze, hogy az MI fejlesztések drágák, és a jövőben egyre drágábbak lesznek. Az NSCAI szerint a megfelelő feltételek megteremtése nem megy hathatós állami segítség nélkül, mint ahogy az Egyesült Államoknak fel kell állítania saját nemzeti MI-infrastruktúráját is. Ez nyilván rengeteg pénzbe kerül, sőt a tanulmány úgy látja, hogy rövid időn belül, mindössze 2026-ig el kell jutni oda, hogy évente legalább 32 milliárd dollárnyi szövetségi költségvetési forrás álljon rendelkezésre a célok megvalósítására.

Az NCSAI az állami MI-infrastruktúráról szólva külön kiemeli a Pentagon szerepét, ahol a jelentás szerint már 2025-re stabilan le kellene rakni a mesterséges intelligencia átfogó integrációjának az alapjait. Ehhez első körben egy közös digitális infrastruktúra kialakítására lenne szükség, közben pedig villámgyorsan ki kell képezni a megfelelő digitális képességekkel rendelkező munkaerőt is, nem beszélve az akvizíciós, pénzügyi vagy felügyeleti eljárások intézményesítéséről. A jelentés arra ösztönzi az amerikai haderőt, hogy szakadjon el a mesterséges intelligenciára alapuló hadviselésre nem, vagy csak kevéssé alkalmas katonai rendszerektől, és helyettük már most koncentrálja a befektetéseit a következő generációs képességekre.