Egy friss elemzés szerint a mesterséges intelligencia területén még megkérdőjelezhetetlen az amerikai fölény, bár Kína is gyorsan fejlődik. Eközben Európa jelentős hátrányban van, és nem úgy tűnik, hogy ezt egyhamar ledolgozhatná.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések és alkalmazások ma már a technológiai befektetők legkedveltebb célpontjai között vannak, ráadásul az ilyen befektetések meglepően globális jellegűek, vagyis a világ szinte minden táján akadnak olyan cégek ezen a területen, amelyeknek sikerült felkelteniük az érdeklődést. Az ágazathoz sorolt startupok tavaly például 18,5 milliárd dollárnyi tőkét vontak be egyedül az USA-ban, összességében pedig közel másfél ezer ilyen vállalkozásnak sikerült befektetőt találnia az elmúlt év során.

A legnagyobb jelentőségű felhasználási esetek, mint az autonóm járművek vagy az MI-alapú egészségügyi diagnosztika, még csak ezután fogják ténylegesen felszabadítani a technológiában rejlő gazdasági potenciált, de a növekedés egyelőre folyamatos. Bár a Crunchbase adatbázisa alapján a befektetési körök száma csökken, pénzből így is egyre több áramlik ebbe a szegmensbe, legfeljebb a befektetők lesznek egyre válogatósabbak a célpontok kiválasztásakor.

Mára a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló nemzetközi verseny is egyre élesedik, sorra jelennek meg a különböző összehasonlítások azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok, Kína vagy éppen az Európai Unió hogyan áll az egymáshoz viszonyított mutatókban, és kinek van rá a legnagyobb esélye, hogy az MI-forradalom győztesévé váljon. Sajnos nem Európának, ahogy azt a Center for Data Innovation néhány napja közzétett tanulmánya is megerősíti.

Mindenki jobb valamiben, de valaki csak alig valamiben

A washingtoni székhelyű, de Brüsszelben is jelenlévő think tank elemzése szerint alapvetés, hogy az MI fejlesztésében és praktikus alkalmazásában élen járó nemzetek a gazdasági versenyképességüket tekintve is a csúcson lesznek, a lemaradók pedig ugyanezt kockáztatják még a számukra kulcsfontosságú iparágakban is. Ma már több mint 30 olyan ország van világszerte, amelyik saját mesterségesintelligencia-stratégiát dolgozott ki, közülük pedig az USA és Kína számít vezető tényezőnek.

A Center for Data Innovation a szakértelem, a kutatás, a fejlesztés, a hardvertechnológiák, az adaptáció, illetve az adatvagyon vonatkozásában, összesen 30 értékelési szempont alapján becsülte meg az USA, Kína és az EU ilyen irányú képességeit. Az amerikai előny egyelőre látványos, hiszen a rendszerben megszerezhető 100 pontból az USA 44,6 ponton áll, míg Kína ezúttal 32,0 pontot, az Európai Unió pedig 23,3 pontot kapott, ami arányaiban megfelel az előző riporthoz viszonyított fejlődésnek is. Az egyes régiók méretéhez, tehát például a rendelkezésre álló munkaerőhöz viszonyítva az USA-t most 58,0 pontra, az EU-t 24,2 pontra, végül Kínát 17,8 pontra értékelték, bár a kínaiak ezen a területen is felfelé jönnek az Egyesült Államokhoz képest.

Ahogy a riportból is kiderül, az amerikai fölény egyelőre stabil, azonban hozzájuk képest Kína kétszer gyorsabban fejlődik, mint Európa: a helyzetet jól érzékelteti, hogy négyből három értékelési szempont szerint az USA 2019 óta növelte az előnyét az EU-val szemben, Kína pedig átvette tőle a vezető helyet az MI-vonatkozású publikációk számában, amelyeknek az átlagos színvonala is sokat fejlődött. Az ázsai nagyhatalom egyébként több területen, így a top500-as szuperszámítógépek számát vagy a K+F költések növekedését tekintve is vezet a versenytársak előtt, és ha nem is zárkózott még fel az USA-hoz, a kínai fejlődés konzisztenciája mindenképpen intő jel az amerikaiak számára.

Az nem eredmény, ha nem csökken a lemaradás

Az európai-amerikai relációról elmondható, hogy a tengerentúli cégekhez még mindig sokkal több befektetés áramlik az itteni szervezetekhez képest. Bár ez az arány 2016 és 2019 között 13 százalékról 22 százalékra nőtt, könnyen belátható, hogy a lemaradás így is jelentős; Európa olyan értékelésekben teljesít egyértelműen jobban, mint a mesterséges intelligenciával foglalkozó tudományos publikációk idézettségének súlyozott mértéke.

Az olló viszont az egy évvel ezelőtti tanulmányhoz képest tovább nyílt az összes befektetés és a legalább egymillió dollár értékű befektetések, illetve a cégfelvásárlások számában. Ide tartozik, hogy az uniós szoftvercégek és számítási szolgáltatásokat nyújtó vállalatok sem voltak képesek faragni a hátrányukból, ami a K+F költéseikben jelentkezik az amerikai riválisaikhoz viszonyítva, az Egyesült Királyság kiválása pedig abszolút módon és lakosságarányosan is még tovább rontja az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó képességeit.

A kutatásból egyébként kiderül, hogy az európai polgárok nem igazán bíznak az MI alapú megoldásokban, amihez jól passzol, hogy az itteni szabályozás sem kifejezetten kedvez ebben a tekintetben az innovációnak. Ebben nem kis szerepe van a GDPR-nek és az információs transzfert nehezítő, a globális együttműködéseket is befolyásoló rendelkezéseknek. Ahogy azt már évek óta sokan hangoztatják, Európa legnagyobb lehetősége éppen a nemzetközi standardok felállításában lenne: részben erre irányul az MI felhasználását szabályozó uniós keretrendszer, maga a GDPR, az egységes európai adatpiac kialakítása vagy az internetes szolgáltatások európai szabályozásának átfogó reformját célzó Digital Services Act (DSA) is, a kérdés azonban az, hogy a versenytársak mennyire lesznek hajlandók felugrani erre a vonatra.

Piaci hírek

Újabb aranybányát hódítana meg magának a TikTok

A platformon állítólag világszerte megjelennek majd a játékok is, amelyeket elsőként Vietnámban tesztelnek. Ez újabb óriási bevételeket jelentene a TikToknak, és még jobban a képernyő elé szögezné vele milliárdnyi felhasználóját.
 
Veszélyek garmadája bújik meg a webes alkalmazások és az alkalmazásprogramozási interfészek közötti forgalomban. Ezek kiszűrésére és hatástalanítására szerencsére egyre hatékonyabb eszközökkel rendelkezünk.

a melléklet támogatója a Balasys

A Világgazdasági Fórum figyelmeztetése szerint jelentős szakadék tátong a C-szintű vezetők és az információbiztonságért felelős részlegek helyzetértékelése között.

A járvány üzleti vezetőt csinált a CIO-kból

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.