Az Egyesült Királyság tegnap tette közzé nemzeti mesterségesintelligencia-stratégiáját (National AI Strategy), melynek célja, hogy megőrizze és erősítse az ország vezető szerepét az MI-kutatások és alkalmazások területén. A London Tech Week harmadik napján bemutatott anyagról szólva a digitális és kulturális ügyekért is felelős miniszter kiemelte, hogy az ország ebben a nemzetközi szegmensben már most is saját súlyánál jelentősebb mértékben teljesít, de az MI-technológiák elterjedésével és gyors változásával számos új intézkedésre is szükség lesz, ha a britek a "globális tudományos nagyhatalom" státuszára törekednek.

Ahogy a beszámolókból kiderül, az Egyesült Királyságban több mint 1300 olyan vállalkozás működik, amelynek tevékenysége a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez kapcsolódik. Ez nem csak 600 százalékos növekedés az egy évtizeddel korábbihoz képest, de a szóban forgó cégek ma már majdnem évi 2 milliárd fontot fizetnek be az államkasszába, és több mint 30 ezer embernek adnak munkát, így gazdasági szempontból is megkerülhetetlenné váltak.

A britek egyébként az ilyen irányű magántőke-befektetéseket nézve a harmadik helyen állnak az Egyesült Államok és Kína mögött. Bár a "deep tech" befektetések felfutása sok más országban és régióban lassul, sőt egyes helyeken éppen csökken, az Egyesült Királyságban éppenséggel stabilan növekszik. Az idei első félévben nem kevesebb mint 13,5 milliárd fontnyi magántőke áramlott be az ágazatba, ami több, mint amennyit Németország, Franciaország és Izrael együttesen fel tudott mutatni.

Több szakember és több gép kell majd

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabadalmakban a britek a hatodikok (ezt a az USA, Kína és Japán uralja, ahonnan az összes szabadalom majdnem négyötöde származik), így ezen a területen mindenképpen határozottabban kell érvényesíteniük az érdekeiket, ha nam akarják, hogy a náluk zajló kutatásokból mások profitáljanak. A 10 évre szóló program azonban ennél átfogóbb képest fest a szükséges lépésekről, és egyebek mellett egy olyan korrekt és fenntartható környezet kialakítását célozza, amelyben a technológia nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi munkát.

A most közzétett anyag, amelyet egyébként januárban már megelőzött egy 16 ajánlásból álló kormányzati "AI roadmap" megosztása, egy nemzeti szintű MI-kutatási és -innovációs programot hirdet meg, támogatva a kutatók koordinációját és együttműködését. Ehhez kapcsolódik, hogy Londonon és Délkelet-Anglián kívül máshol is elősegítenék a csomópontok kiépülését a mesterséges intelligencia fejlesztésében, és olyan iparágakban is jobban ösztönöznék a vonatkozó technológiák adaptációját, amelyekben még nem igazán használják ki azok minden előnyét.

A tervek között szerepel az Egyesült Királyságban hozzáférhető számítási kapacitások jelentős növelése, a szabadalmakkal és szerzői jogokkal kapcsolatos konzultáció beindítása, a megfelelően képzett munkaerő felépítése már az iskolás kortól kezdve, illetve azoknak az erőfeszítéseknek az összehangolása is, amelyeken keresztül a britek aktívan részt vehetnek a mesterséges intelligencia biztonsági vagy etikai kérdéseit meghatározó, globális standardok kialakításában.

Az ellenségem ellensége az ellenségem

Bár a kommentárok szerint a nagyszabású bejelentések mögött sima szavazatszerző törekvéseket is fel lehet fedezni a kormányzat részéről, a stratégiát általában széles körben üdvözölték. A küszöbön álló társadalmi krízisek kezelésére azért az optimista vélemények szerint sem lesz önmagában alkalmas egy ilyen program, különös tekintettel a technológia az emberek munkájára és megélhetésére gyakorolt ​​hatására, de mindenképpen szükség lesz valami hasonlóra, ha a britek versenyben akarnak maradni.

A nemzeti mesterségesintelligencia-stratégia közzétételére egyébként nem sokkal azután került sor, hogy az ausztrál-brit-amerikai hármasfogat (AUKUS) közös közleményt fogalmazott meg az indiai- és a csendes-óceáni térség stabilitásának megőrzéséről. Ez kimondatlanul is teljesen nyilvánvalóan a kínai nyomulásról szól, annak pedig a mesterséges intelligencia fejlesztésében kibontakozó verseny is nagyon fontos része. Tavasszal a Google korábbi első embere, Eric Schmidt például már arról beszélt, hogy Kína rövid időn belül megdönti az USA "MI-szuperhatalmi" pozícióját, annak pedig előre nehezen látható következményei lesznek. Szerinte az amerikaiak egyáltalán nincsenek rá felkészülve, hogy érdemi versenyt folytassanak, vagy akár defenzívába kényszerüljenek a mesterséges intelligencia által meghatározott új korszakban.

Az Egyesült Királyságra nézve persze nem feltétlenül csak Kína ambíciói jelentenek kihívást, legalábbis ami az MI iparágat illeti. A feltörekvő brit vállalkozásokat ugyanis menetrendszerint felszippantja valamelyik amerikai technológiai óriás. A DeepMind még 2014-ben került a Google-höz, az Evi Technologiest pedig ugyanabban az évben az Amazon vásárolta fel. 2015-ben az Apple szerezte meg a VocalIQ-t, 2016-ban a Twitteré lett az Imperial College spinout vállalkozása, a Magic Pony, 2017-ben pedig a SwiftKey nevű startupot vitte el a Microsoft.