Az Amazon alapító vezérigazgatója, Jeff Bezos általában a dotcom cégbirodalom vezetőjeként és a világ jelenlegi leggazdagabb embereként szerepel a hírekben. Az Amazon cégértéke a pénteki tőzsdezáráskor ismét a 800 milliárd dollár fölött járt, Bezos magánvagyonát pedig a Bloomberg Billionaires Index ennek megfelelően a 135 milliárd dolláros nagyságrendbe teszi. Mindehhez képest sokkal kevesebb figyelem irányul az üzletember egy másik cégére, a Blue Origin nevű űripari vállalatra, pedig újra és újra kiderül, hogy a milliárdos ezt a projektet tekinti igazán a szívügyének.
Legutóbb tavaly áprilisban írtunk róla, hogy Bezos az Amazon részvényeinek eladásából évi egymilliárd dollárt teremt elő a Blue Origin működésének finanszírozására, és azt tervezi, hogy a jövőben még többet fordít majd a társaság fejlesztéseire. Lehet, hogy a lendületből nemsokára vissza kell majd vennie, mivel úgy néz ki, hogy nemsokára búcsút vehet vagyonának egy jelentős részétől. Elszegényedni persze így sem fog, és egy friss nyilatkozata szernit az idő múlásával egyre inkább a Blue Origint tartja mind közül a legfontosabb munkájának.
A múlt héten Jeff Bezos egy zártkörű New York-i eseményen lépett fel, amelynek leiratát hétfőn a Business Insider is közölte. A fő téma éppen a Blue Origin volt, amelynek víziójával és működésével kapcsolatban újabb kérdésekre kaphattak választ a meghívottak. A részletekért érdemes végigfutni az eredeti riportot, de az alábbiakban mi is kiemelünk néhány részletet a beszélgetésből, ami egyébként sok mindent lefedett a hosszú távú vízióktól kezdve a kereskedelmi célú űrrepülésen át az utópisztikus űrkolóniákig.
Csak azért mennének az űrbe, hogy megmentsék a Földet
Az már korábban is kiderült, hogy a Blue Origin máshogy közelít az űrutazáshoz, mint a többi magánkézben lévő űripari vállalat. Elon Musk és a SpaceX például egyfajta backup tervnek tartja a Hold és a Mars meghódítását az emberiség számára, mivel a fajunk túlélése múlhat a más égitesteken lévő kolóniákon. Ezzel szemben Jeff Bezos és a Blue Origin nem az apokaliptikus forgatókönyvekben gondolkozik: ők a Földet kívánják egy sokkal élhetőbb hellyé varázsolni, ahol az űrkutatás is annak eszköze lesz, hogy a következő generációk jólétben élhessenek.
A Blue Origin célja kezdettől fogva az volt, hogy olcsóbbá (egész pontosan a konkurens megoldásoknál gazdaságosabbá) tegye az űrutazást, ami elsősorban a rakéták és más komponensek újrahasznosítását jelenti. Bezos szerint a küldetések dollármilliós költségei jórészt abból erednek, hogy a rakáták minden küldetés után mennek is a kukába – ahhoz viszont, hogy a technológia olyan biztonságossá váljon, mint a jelenleg használt repülőgépeké, rengeteg útra és sok tapasztalatra lenne szükség, nem ritán végrehajtott és biztonsági játékra törekvő kilövésekre.
A Blue Origin, amey a rakétameghajtású függőleges fel- és leszállás mellett a szuborbitális és a földkörüli pályák eléréséhez szükséges járművek létrehozásában is jeleskedik, nem mondott le az űrturizmusról sem, és már az idén embert juttatna az űrbe. A Mars kolonizálásának víziója viszont egyáltalán nem foglalkoztatja a vállalatot. Bezos szerint aki arról ábrándozik, hogy egyszer a Marson élhet, az költözzön fel egy évre a Mount Everest tetejére, és próbálja ki, hogy tetszik-e neki a dolog – a Marshoz képest ugyanis a Mount Everest csúcsa is trópusi paradicsomnak számít.
A beszélgetés szerkesztett átirata a további részletekkel, így a rakétatípusok és az infrastruktúra fejlesztéséről, a naprendszer benépesítésének lehetőségeiről vagy az Amazon és a Blue Origin viszonyáról szóló részekkel, itt olvasható a Business Insider oldalán.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak