A Project Loont a Google titkos boszorkánykonyhájában, az X-ben kezdték fejleszteni még 2011-ben, de csak hét évvel ezelőtt állt a cég nyilvánosság elé az ötlettel, hogy nagy magasságban repülő hőlégballonokkal juttatná internethez a földi infrastruktúrával nehezen lefedhető régiókat.
A Project Loonnak keresztelt terv azóta számos teszten esett át természeti katasztrófák idjén, bevetették például 2017-ben Puerto Ricóban, de közben pedig zajlottak az előkészületei a kereskedelmi bevezetésnek is. Utóbbinak köszönheték Peruban azt, hogy egy tavalyi földrengést követően mindössze két nap alatt felállt a mentési munkállatokat nagyban segítő ideiglenes internetkapcsolat.
Történelmi helyszín lett Kenya
A közben a Google anyavállalataként is működő Alphabethez került projekt most érte el a legfontosabb mérföldkövét: kereskedelmi szolgáltatást indítottak az infrastruktúrára alapozva. A Loon vezérigazgatója nem is spórolt a szentimentális húrok pengetésével, amikor megírta az erről szóló bejegyzését. Alastair Westgarth később csatlakozott a csapathoz, és saját beszámolója szerint anno, amikor hallott a tervekről, egyáltalán nem gondolta azt, hogy mindezt lehetséges lesz elérni.
Az első éles együttműködés másik szereplője a Telkom Kenya, amely így szeretné kiszolgálni azokat a felhasználóit, akik a körülbelül 35 ballonból álló flotta által lefedett mintegy 50 ezer négyzetkilométeren tartózkodnak. A bő fél magyarországnyi területen az előzetes tesztek során a feltöltési sebesség megközelítette az 5, a letöltés pedig a 19 Mbps-t, mindezt 19 milliszekundumos késleltetés mellett.
A Loon afrikai debütálása kulcsfontosságú lehet a technológia további elterjedésében. A cég jelenleg is dolgozik több más helyszínen, hogy a kenyaihoz hasonló üzleteket tudjon nyélbe ütni. Utóbbi kicsit levenné a nyomást házon belül, hiszen az Alphabet befektetői az utóbbi években már nem annyira türelmesek, és szeretnének minden hasonló projektből előbb-utóbb pénzt is látni. És amelyik ezt nem képes hozni, azt bizony simán elkaszálják.
Riválisok szövetsége
A levegőből szórt mobilnet elterjedését ugyanakkor biztosan nem a lehetséges megoldások hiánya okozza. Számos különböző ötleten dolgoznak párhuzamosan a világban. A SoftBankhoz (amely egyébként befektetőként a Loonban is érdekelt) köthető HapsMobile elképzelése szerint közel 80 méter széles hatalmas drónok terítenék a mobilnetet. A leányvállalat egyik illetékese szerint 2023-ban tervezik a piacra lépést, ám alacsony magasságú tesztek már zajlanak egy kaliforniai NASA létesítménynél.
A gyorsabb kiépülés egyik hátráltatója a szabályozói környezet, illetőleg a technológiára vonatkozó rendelkezések hiánya. Ennek érdekében fogott össze az Alphabet és a SoftBank, hogy a hatóságokat a számukra kedvező döntések meghozatalára ösztönözzék. Kezdeményezésükhöz aztán idén februárban egy sor, témában érdekelt szereplő csatlakozott. A nagy magasságba juttatott repülő eszközkön elhelyezett antennák minél könnyebb bevetése mellett kardoskodik például a China Telecom, a Deutsche Telekom és a Telefonica. Az új tagok között találjuk még a Nokiát és az Ericssont, sőt a repülőgépeiről ismert Airbust is.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak