Mostanáig csak két tagja volt annak a szövetségnek, amelyet az Alphabet és a SoftBank hozott létre annak érdekében, hogy a döntéshozókat mihamarabb rávegyék egy egységes keretrendszer és jogszabályi háttér felállítására, ami elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a levegőből internetet osztó eszközök nagyobb teret nyerjenek a közeljövőben.

A múlt héten azonban jelentősen bővült a csapat lobbiereje azzal, hogy jó pár komoly vállalat jelezte elköteleződését az ügyben. A nagy magasságba juttatott repülő eszközkön elhelyezett antennák minél könnyebb bevetése mellett kardoskodik például a China Telecom, a Deutsche Telekom, a Telefonica. Az új tagok között találjuk még a Nokiát és az Ericssont, sőt a repülőgépeiről ismert Airbust is.

Van már jó példa

A Project Loont a Google titkos boszorkánykonyhájában, az X-ben kezdték fejleszteni 2011-ben, de csak 2013-ban vált nyilvánossá. A Google anyavállalata, az Alphabet két éve önálló cégbe vitte a fejlesztéseket, ahogy korábban az önvezető autós projektjét a Waymóba. Ez egyben azt is jelenti, hogy a cégnek elvileg meg kell állnia a saját lábán.

A Loon egy hőlégballonja 20 km magasságból kb. 40 km átmérőjű kört képes lefedni. A légballonok azonban nem csak a földfelszín felé sugároznak jelet, hanem egymással is kommunikálnak. A rendszert Új-Zélandon tesztelték, és az elmúlt években többször is bevetették már éles helyzetben. 2017-ben kétszer is használták: először Peruban, ahol óriási esőzések miatt több településsel is megszűnt a kommunikációs kapcsolat, majd Puerto Ricóban, ahol a Maria hurrikán a sziget telekommunikációs hálózatának 90 százalékát tönkretette. Tavaly pedig ismét Peruban bizonyíthatott, ahol egy súlyos földrengés után mindössze két nap alatt építettek ki a 4G-s hálózatot a katasztrófa sújtotta terület fölött. Puerto Ricóban ehhez még több hét kellett.

A SoftBank több szempontból is érdekelt a témában. Egyrészt cég kommunikációs drónokat fejlesztő leányvállalata, a HapsMobile tavaly tavasszal 125 millió dollárt fektetett a Loonba. Másrészt a HapsMobile maga is dolgozik egy hasonló technológián, csak az ő esetükben közel 80 méter széles hatalmas drónok terítenék a mobilnetet. A leányvállalat egyik illetékes szerint 2023-ban tervezik a piacra lépést, ám alacsony magasságú tesztek már zajlanak egy kaliforniai NASA létesítménynél.

Nem minden pénznyelő?

A pár nappal ezelőtti "erődemonstráció" a technológia életképessége mellett meglehetősen jól jön az Alphabetnek, amely éppen a napokban jelentette be, hogy elkaszálja egy másik nagy reményekkel indított kísérleti projektjét, a repülő szélturbinákat fejlesztő Makani Power céget. A Google anyavállalatára ugyanis egyre komolyabb nyomást helyeznek a befektetők, így nem csoda, hogy az utóbbi években több hasonló próbálkozást kellett jegelnie a vezetőségnek, bizonyítandó elkötelezettségüket a megbízható bevételtermelés mellett.