Automatizált, önjáró autók, szemüvegben hordott kamera és internet hozzáférés, a földgolyó körbefotózása. Ez csak három példa arra, hogy a Google első ránézésre milyen őrült, de mégis működőképes(nek tűnő) ötletekkel igyekszik jobbá tenni a világunkat. A vállalat kifejezetten támogatja a munkatársak ötletelését, aminek köszönhetően megszületett, sőt a kísérleti fázisba is eljuthatott a Project Loon, aminek lényege, hogy hőlégballonok segítségével látnák el a világ minden részét internetkapcsolattal.

Interetet mindenkinek! ■ A terv nagyszerűségét talán fölöslege is lenne adatokkal alátámasztani, a Google mégis megteszi, hiszen hiba lenne azt gondolni, hogy a világon mindenki hozzáfér az internethez. Ez nyilvánvalóan legfeljebb a fejlettebb államokban van így, miközben az internet a gazdaság, a társadalom, és úgy általában, mindennek a hajtóereje. A Google adatai szerint jelenleg a világ népességének két harmada nem használja a világhálót, akik pedig igen, azok egyharmada rendkívül rossz minőségű, lassú hálózaton keresztül kapcsolódik a nethez.

_{A Google hőlégballonja közvetlenül a felbocsátás előtt}

A probléma megoldásához a Google egy egészen új megközelítést használt és nem a tenger fenekén futó kábelkötegeken át, hanem a levegőben, hőlégballonok segítségével hozna létre egy hatalmas, vezeték nélküli hálózatot, ami nagy sebességű, nagyjából a 3G által biztosított sávszélességű internetkapcsolatot biztosítana a felhasználóknak. Ezzel a megoldással minden olyan területen biztosítaná a net, ahova eddig a földrajzi adottságok, az infrastruktúra fejletlensége, vagy egyszerűen csak a mindentől távol eső pozíció miatt nem tudott eljutni egy szolgáltató vagy maga az állam. 

Ahol az utasszállítók sem járnak ■ A Google szerint a hőlégballonok olcsó, hatékony és megbízható módját jelentik a net szórásának, még akkor is, ha ezek 20 km magasságban, a sztratoszférán belül, az ott uralkodó széljárásokra bízva sodródnak és biztosítják a lefedettséget. A mérnököknek „mindössze” azt kellett kitalálniuk, hogy a napelemekkel, illetve rádiós antennákkal ellátott ballonok pozícióját (magasságát) miként tudják megváltoztatni, ha éppen arra van szükség.

Ezt a Google nem részletezte, de talán nincs is rá szükség, elég annyit tudni, hogy egy sor algoritmus, illetve tetemes számítógépes kapacitás hadrendbe állításával képesek kiszámolni a sztratoszférában mozgó szelek járását, s így a ballonokat is egyben tudják tartani.

_{Ilyen antennák szükségesek a kapcsolat kiépítéséhez}

Erre azért van szükség, mert a hőlégballonok nemcsak a felszínre sugároznak (ahol a háztartások speciális antennák segítségével kapcsolódnak a nethez), hanem egymással is tartják a kapcsolatot, egy-egy ballon pedig 40 km-nyi átmérőjű kört képes lefedni. A Project Loon csak mostanában került a tesztelési fázisba, vagyis még biztosan sok időbe telik, mire mindennapi használatba kerül. A Google arról egyelőre nem beszél, hogy milyen üzleti modellre építi az egész vállalkozást, kell-e majd fizetni az így szolgáltatott internetért és ha igen, akkor mennyit.
 



A rendszer tesztelése Új-Zéland Canterbury régiójában indult el, ahol 50 felhasználó kapcsolódik a hőlégballonok által biztosított nethez. A Google máris keresi a következő, Új-Zélandhoz hasonló földrajzi szélességen fekvő területeket, ahol a Project Loon beindulhat, amihez partnereket, és vállalkozó kedvű tesztelőket is toboroz.