Még két év, és négyszer annyi aktív civil fejlesztő (citizen developer) lesz a vállalatoknál, mint profi, jósolta a Gartner. Mivel a digitalizáció miatt minden vállalat egyre inkább szoftvercéggé válik, szükség lesz az IT fejlesztési részlegének tehermentesítésére. Erre lesznek alkalmasak az egyszerűbb üzleti alkalmazásokat low-code eszközökkel legyártó civil fejlesztők, szól az elmélet.

Habár a piackutatók ilyen előrejelzéseire nem mindig érdemes nagy tétben fogadni, azt mindenképpen (előre)jelzik, merre és milyen tempóban halad a világ. Tehát valószínűleg kisebbet tévedünk, ha a Gartner jóslatát arra egyszerűsítjük, hogy a vállalati alkalmazásfejlesztés öles léptekkel halad a low-code platform irányába.

Ez nem is meglepő, egy sor más trend is erősíti ezt, többek között a felhőszolgáltatások, a konténerizáció és a mikroszerviz architektúra egymással is szorosan összefüggő térnyerése. De ezek még együtt sem elegendőek ahhoz, hogy automatikusan elfogadottá tegyék a low-coding eszközöket. Itt ugyanis szintlépés történik: civileket kell beengedni a pályájára. Vagy mégsem?

A válasz nem egyértelmű. A low-coding esetében nem az összetett alkalmazások fejlesztése, hanem csak bizonyos szűk hatókörű, esetleg átmenetileg szükséges részfunkciók megvalósítása kerül ki az IT közvetlen fennhatósága alól. Másrészt olyan emberek készítik ezeket az alkalmazásokat, akik nagyon is mély domaintudással rendelkeznek, hacsak üzleti szempontból is.

Az ellenzőknek is vannak érvei

Egy biztos, ahhoz még kevés az általános tapasztalat a low-code platformok alkalmazásával kapcsolatban, hogy az ellenzők minden érve könnyedén félresöpörhető legyen, habár azokat a hívek hajlamosak mítoszoknak tartani. Persze utóbbiak véleményében is van igazság, hiszen sok ellenérv azzal függ össze, hogy egyelőre keveset tudunk a technológia helyéről a teljes IT-stackben. Az ismerethiány pedig nem kedvez az újdonságoknak, hiszen az üzletmenet-folytonosság elsődleges.

A legfőbb ellenérv, hogy nincs olyan üzleti alkalmazás, ami ne lenne az üzletmenet szempontjából kritikus. Ez akár jogos is lehet. Van itt azonban némi félreértés, amit az alkalmazás fogalmának átalakulására vezethető vissza: ma már alkalmazásként emlegetnek lényegében minden olyan automatizált funkciót, ami akárcsak átmenetileg is segíti az üzletmenetet. Sokan azt sem veszik figyelembe, hogy a low-code alkalmazások jellemzően már lefejlesztett elemek újrahasznosításával állnak elő. Ezeket a sok esetben profik által készített elemeket – kész, tesztelt sablonokat – rakják össze a civil fejlesztők az üzleti logikának és egyéni igényeiknek megfelelően drag-and-drop módon.

Sokan félnek attól is, hogy a low-code behozta járulékos teendők (pl. tesztelés, integráció) miatt a fejlesztőcsapat terhelése egyáltalán nem csökken. Ezt a low-code platformok fejlesztői automatizált tesztelési és delivery funkciókkal kerülik meg. Ezek az eddigi tapasztalatok alapján megfelelő biztosítékot adnak arra, hogy az adott low-code alkalmazás működőképes lesz. Még egy olyan nagy vállalatnál, mint a ServiceNow is azt tervezik, hogy belátható időn belül az egyszerűbb alkalmazások fejlesztését ilyen módon oldják meg, hogy a profik a bonyolultabb, nagy szakértelmet igénylő alkalmazások fejlesztésére koncentrálhassanak.

Alkalmazásburjánzás és shadow IT

Ma már nem kérdés: ha az üzlet gyorsan akar reagálni, bizonyos munkafolyamatokat automatizálni kell. Ha azonban mindenféle korlát nélkül bárki fejleszthet alkalmazásokat, akkor az előbb-utóbb káoszhoz vezet. Ez is reális esély, hacsak nincsenek szigorú, az IT által megszabott és ellenőrzött (!) irányelvek, melyek kijelölik például a civil fejlesztők kompetenciakörét. Többek között meg kell határozni, hogy milyen hatókörű és méretű alkalmazás készíthető a low-code platformmal, és mikortól kell bevonni a fejlesztésbe az IT-t.

Ezzel függ össze az árnyék IT-tól való félelem is, hiszen az IT-ben egyfajta kettős irányítás alakulhat ki. Erre a low-code híveinek az a válasza, hogy igazából a kívülről behozott alkalmazások (pl. felhős szolgáltatások) ad hoc megjelenése az igazi veszély. Ha viszont van olyan eszköz, ami fölöslegessé teszi ezt, akkor az árnyékinformatika kialakulásának veszélye is kisebb, hiszen magát a low-code platformot az IT felügyeli.

Igazából ez az érv a biztonsági aggályokra is. Ha mindenki egy olyan eszközzel dolgozik, amit maga az IT felügyel, határozta meg felhasználásnak gyakorlatát, technikai korlátait, az a biztonsági kockázatokat is jelentősen csökkenti. Ezért is kell pontosan meghatározni a low-code platform használatának irányelveit, és ellenőrizni azok betartását. Egyes szabályok betartatása, például hogy érzékeny adatokat ne lehessen használni fejlesztési környezetben, akár automatizálható is egy az adott vállalat egészére érvényes egységes adatmodellt használatával.

Előbb-utóbb mindenki ráfanyalodik

A gyors alkalmazásfejlesztés üzleti kényszer, de egyre nagyobb kihívás is, hiszen profi fejlesztőből mindig kevesebb van, mint kellene. Így előbb vagy utóbb minden szervezet rá fog kényszerülni a fejlesztői csapatot tehermentesítő megoldások bevezetésére. Ilyen technológia a felhő, és hamarosan felzárkózik mellé a low-coding megközelítés is. Ehhez azonban még sok félelmet kell leküzdeniük a szervezeteknek.