A múlt héten megérkeztek az amerikai légierő egyik floridai légi bázisára, Eglinbe azok az F–16 Fighting Falcon vadászgépek, melyeket már teljes egészében mesterséges intelligencia irányít. A Viper Experimentation and Next-gen Operations Model  (VENOM) néven futó program keretében fejlesztett gépekkel már az idén megkezdik a próbarepüléseket.

A légierő vezetése annyira bízik sikerben, hogy Frank Kendall, a légierőért felelős miniszter egy szenátusi bizottság előtt a héten azt mondta, hogy ő lesz a kísérleti gépek egyik berepülőpilótája. Kendall azonban nem egyedül repül majd, lesz vele egy tapasztalt pilóta is, aki beavatkozik, ha az autonóm rendszerel problémák adódnának.

A DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) több mint öt éve dolgozik a projekten. Csak tavaly kb. 6 milliárd dollárt kértek a fejlesztésre, miután sikerült kellően bizonyítaniuk, hogy az F-16-ok pusztán szoftverrel vezérelve is hatékonyan tudnak végrehajtani küldetéseket.

Ez azért nem volt magától értetődő. Tavaly az amerikai légierő egyik tisztje arról beszélt egy londoni védelmi konferencián, hogy egy szimulációs gyakorlat során egy mesterséges intelligenciával vezérelt autonóm drón emberi kezelője ellen fordult, mert az algoritmus úgy értelmezte, hogy a kezelő a legfőbb ellenség.

Csupán gyakorlat…

Az amerikai légierő az autonóm F–16-osokat nem akarja hadrendbe állítani. A gépek csupán "tesztpadként" szolgálnak a drónok következő generációjához szükséges szoftverekhez. A beszámolók szerint egyébként ez a szoftveres oldal már elég fejlett. Szimulátorokban végrehajtott kísérleteknél már évekkel ezelőtt hatékonyabbnak bizonyult az MI-alapú vezérlés, mint a vadászpilóták.

Ennek ellenére az idén beinduló repülések ún. "human-on-the-loop" módszerrel történnek, azaz a pilóta a gép feldélzetén bármikor be tud avatkozni, hogy leállítson bizonyos autonóm funkciókat. Egy katonai szakértő szerint egyébként még mindig nagyon távoli, hogy a VENOM-mal vezérelt harci gépek ember nélkül repüljenek. Jelenleg a fejlesztések célja nem is a teljes autonómia, hanem a gép-ember kollaboráció tökéletesítése. Az amerikai légierő szerint az a (közel)jövő, hogy a vadászgépek és bombázók fedélzetén az MI felismeri az ellenséget, kezeli a kommunikációt stb., de a döntést mindig a pilóta hozza.

Az utóbbi néhány évben az MI-fejlesztések előrehaladásával párhuzamosan nagy lendületet vett az autonóm harci gépek fejlesztése is. Kína például olyan drónokat fejleszt, melyek akár hat különálló egységre is szét tudnak válni a levegőben, hogy utána rajként támadjanak ellenséges célpontokat.

A német légierőnél szintén a rajtechnológia és az autonóm vezérlés párosításában gondolkodnak. Az amerikai koncepcióra hajazó módon, a vadászpilótákkal kollaboráló, de autonóm módon működő drónokat fejlesztenének. A német koncepció lényege az, hogy magát a támadást a pilóta hajtja végre, de gépét egy drónraj védené. Ehhez azonban fejlett autonóm képességekre lesz szükség, hogy a pilótáknak ne kelljen megosztania a figyelmét a küldetés végrehajtása valamint a gépe körül rajban dolgozó tucatnyi drón között.

_{(Kép: U.S. Air Force)}