A South China Morning Post a hétvégén számolt be egy új katonai drón kifejlesztéséről, ami képes gyorsan, még a levegőben két, három vagy akár hat különálló egységre válni, rajokban támadva az ellenséget. A Nankingi Repülési és Asztronautikai Egyetem tudósai által alkotott szerkezetet állítólag a juharfa magjának szerkezete ihlette őket, és szokatlan formájuk ellenére hatékonyabban repülnek a hasonló méretű, többrotoros drónokhoz képest. A szerkezeteknek egyetlen pengéjük van, és képesek kommunikálni egymással, hogy bizonyos szerepeket – parancsnoklás, felderítést, követés, támadás – betöltve működjenek együtt a küldetés teljesítésében.
A fejlesztésről a múlt hónapban közzétett tanulmány szerint az új drónokkal felszerelt katonák szét is választhatják azokat a feladatokhoz alkalmazkodva, a megoldás fő előnyének pedig azt nevezik, hogy összezavarhatja a légvédelmi rendszerek működését. Ahogy a Business Insidernek nyilatkozó szakértő magyarázza, az ilyen rendszerek a fenyegetéssel arányosan osztanak ki meghatározott mennyiségű erőforrást, és ha a fenyegetés hirtelen megsokszorozódik, az lehetőséget biztosít a túlterhelésre. Ezzel együtt nem gondolja, hogy ha holnap kitörne valamilyen konfliktus, akkor az új fejlesztés taktikai előnyt jelentene a kínai hadseregnek.
Eddig se voltak kevesen
Bár a kínai technológiai fejlesztések sokszor tűnnek "fekete doboznak", nem valószínű, hogy a felfedezések bejelentéséből azok gyors bevezetése is következne. A dolog jelentőségét pedig érdekes módon pont a hatalmas kínai kapacitások csökkentik: az országban több mint 2 ezer (!) vállalat fejleszt és gyárt drónokat, lényegében náluk irányítják a vonatkozó ellátási láncokat, ráadásul másokhoz képest olcsón tudják előállítani ezeket az eszközöket. Vagyis Kína az új technológia nélkül is képes annyi (például az orosz-ukrán konfliktusba látottaknál sokkal több) katonai alkalmazású drónt kibocsátani, hogy azzal a mennyiséggel túlterheljen bármilyen védelmet.
A kis méretű és költségű drónok megjelenése így mindenkit az elhárító rendszerek modernizálására kényszerít: a BI cikkéből kiderül, hogy a 2025-ös költségvetésben az amerikai hadsereg is 2,4 milliárd dollárt kért pilóta nélküli repülők fejlesztésére, és további 400 milliót a drónok ellen bevetehető technológiáka. A SCMP emlékeztet rá, hogy a nyugati országokban is fejlesztettek a fentihez hasonló modelleket, bár nagyszabású gyakorlati alkalmazások nélkül. Az új kínai eszköz leginkább a Lockheed Martin Samarai monokopterére hasonlít, azonban egy bumeránghoz hasonlóan kézzel eldobva is indítható, és teherbírása mellett az autonómiaszintje is magasabb.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak