A South China Morning Post a hétvégén számolt be egy új katonai drón kifejlesztéséről, ami képes gyorsan, még a levegőben két, három vagy akár hat különálló egységre válni, rajokban támadva az ellenséget. A Nankingi Repülési és Asztronautikai Egyetem tudósai által alkotott szerkezetet állítólag a juharfa magjának szerkezete ihlette őket, és szokatlan formájuk ellenére hatékonyabban repülnek a hasonló méretű, többrotoros drónokhoz képest. A szerkezeteknek egyetlen pengéjük van, és képesek kommunikálni egymással, hogy bizonyos szerepeket – parancsnoklás, felderítést, követés, támadás – betöltve működjenek együtt a küldetés teljesítésében.
A fejlesztésről a múlt hónapban közzétett tanulmány szerint az új drónokkal felszerelt katonák szét is választhatják azokat a feladatokhoz alkalmazkodva, a megoldás fő előnyének pedig azt nevezik, hogy összezavarhatja a légvédelmi rendszerek működését. Ahogy a Business Insidernek nyilatkozó szakértő magyarázza, az ilyen rendszerek a fenyegetéssel arányosan osztanak ki meghatározott mennyiségű erőforrást, és ha a fenyegetés hirtelen megsokszorozódik, az lehetőséget biztosít a túlterhelésre. Ezzel együtt nem gondolja, hogy ha holnap kitörne valamilyen konfliktus, akkor az új fejlesztés taktikai előnyt jelentene a kínai hadseregnek.
Eddig se voltak kevesen
Bár a kínai technológiai fejlesztések sokszor tűnnek "fekete doboznak", nem valószínű, hogy a felfedezések bejelentéséből azok gyors bevezetése is következne. A dolog jelentőségét pedig érdekes módon pont a hatalmas kínai kapacitások csökkentik: az országban több mint 2 ezer (!) vállalat fejleszt és gyárt drónokat, lényegében náluk irányítják a vonatkozó ellátási láncokat, ráadásul másokhoz képest olcsón tudják előállítani ezeket az eszközöket. Vagyis Kína az új technológia nélkül is képes annyi (például az orosz-ukrán konfliktusba látottaknál sokkal több) katonai alkalmazású drónt kibocsátani, hogy azzal a mennyiséggel túlterheljen bármilyen védelmet.
A kis méretű és költségű drónok megjelenése így mindenkit az elhárító rendszerek modernizálására kényszerít: a BI cikkéből kiderül, hogy a 2025-ös költségvetésben az amerikai hadsereg is 2,4 milliárd dollárt kért pilóta nélküli repülők fejlesztésére, és további 400 milliót a drónok ellen bevetehető technológiáka. A SCMP emlékeztet rá, hogy a nyugati országokban is fejlesztettek a fentihez hasonló modelleket, bár nagyszabású gyakorlati alkalmazások nélkül. Az új kínai eszköz leginkább a Lockheed Martin Samarai monokopterére hasonlít, azonban egy bumeránghoz hasonlóan kézzel eldobva is indítható, és teherbírása mellett az autonómiaszintje is magasabb.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak