Oroszország űrügynöksége tegnap jelentette be, hogy hazai fejlesztésű mesterséges intelligencia modellt szándékoznak integrálni a Nemzetközi Űrállomás informatikai rendszerébe. A Reuters beszámolója idézi a Roszkoszmosz vezetőjét, aki szerint a következő, ősszel esedékes küldetéssel minden szükséges eszközt el tudnak majd juttatni a fedélzetre.
A Gigachat elnevezésű algoritmust egyébként az ország legnagyobb pénzintézete, a Sberbank fejlesztette ki. (Az ilyesmi nem példa nélküli, elég csak az OTP nagy nyelvi modellekhez köthető törekvéseit említeni.) A bank megoldását Oroszország két kiemelt nagy nyelvi modelljének egyikeként tartják számon, és ahogy a hírügynökség megjegyzi, fontos szerepet kap abban a törekvésben, hogy Moszkva felzárkózzon a témában a két legnagyobb riválishoz, az USA-hoz és Kínához.
A nemzeti űrügynökséget vezető Dmitríj Bakanov a Gigachat hasznosságát többek között a műholdas képek feldolgozásával illusztrálta. Várakozások szerint ezeknél a felvételeknél az algoritmus használatával a korábbi pixelenként 1 méteres pontosságot a 0,5 méterre lehet javítani.
A következő orosz űrhajó a tervek szerint november 27-én indul a Nemzetközi Űrállomásra. A máris "túldolgoztatott" állomás munkájában egyébként 2028-ig vesz részt Oroszország, miközben párhuzamosan megkezdi saját űrállomásának kiépítését is. Ha minden a tervek szerint alakul, ennek első két modulja 2027-ben kerülhet Föld körüli pályára.
Önállóság, elvtársak!
Az önállóság kérdése már hosszú évek óta fontos téma Oroszországban, amit csak felerősített az Ukrajnával szemben 2022-ben megindított invázió, és az azzal összefüggésben hozott szankciós környezet. A technológiai függetlenség jegyében például tavaly decemberben már éles teszten is átesett az önálló orosz internet.
A kormányzat már 2019-ben lázasan dolgozott a világ kizárásával működő saját világháló technológiai megvalósíthatóságán egy előző év decemberében benyújtott törvényjavaslat kapcsán. Utóbbit eredetileg azért terjesztették be, hogy egy esetleges külföldi kibertámadás esetén az állam kötelezhesse az orosz internetszolgáltatókat arra, hogy belső hálózatukat úgy legyenek képesek leválasztani a globális internetről, hogy a netes kommunikáció az országon belül zavartalanul működjön tovább.
Az ukrán invázió után a külvilág és az orosz digitális szféra kapcsolata csak még tovább távolodott egymástól, mivel vagy önként, vagy szankciós nyomásra, de rengeteg nyugati technológiai cég kivonult Oroszországból. Ezzel párhuzamosan pedig Moszkva egyre több és több külföldi megoldást, szolgáltatást blokkolt és tiltott ki.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak