Március elsejétől lépett érvénybe az a törvény Oroszországban, amely erősen szűkíti az orosz kormányzati és állami szerveknél a használható chatalkalmazások körét. Az orosz távközlési és tömegtájékoztatási hatóság, a Roszkomnadzor közleményben részletezte, hogy mely programokat tilos a jövőben használni.
Mint a Bleeping Computer felhívja a figyelmet, Az információról, az információs technológiáról és az információvédelemről címen futó törvény szövege nem nevesíti a tiltott üzenetküldőket, csak a kritériumokat határozza meg. Eszerint tilos minden olyan eszköz használata, amely külföldi szervezetek tulajdonában van. A törvény az állami és önkormányzati szerveken túl vonatkozik minden olyan szervezetre, amelyben az állam/önkormányzat részesedése meghaladja az 50 százalékot.
A Roszkomnadzor konkretizálja is a törvényt. A DeepL fordításában: "A törvény számos orosz szervezet számára megtiltja a külföldi üzenetküldők (külföldi tulajdonú információs rendszerek és számítógépes programok, amelyeket kizárólag a felhasználók közötti üzenetváltásra terveztek és/vagy használnak, ahol a feladó azonosítja az üzenetek címzettjeit, és az internetfelhasználók nem rendelkeznek arról, hogy nyilvánosan elérhető információkat tegyenek közzé az interneten) használatát."
A hatóság listát is mellékelt a tiltott szolgáltatásokról (lásd a keretes szövegrészt).
.
A tiltott szolgáltatások
1. Discord: eredetileg játékra tervezett, de akár munkaszervezési felületként is használható közösségi platform, amelynek van ingyenes azonnali üzenetküldő alkalmazása is. Székhely: San Francisco, USA
2. Microsoft Teams: üzleti kommunikációs platform. Székhely: Redmond, USA
3. Skype for Business: a Microsoft vállalati célú azonnali üzenetküldő és videokonferencia alkalmazása. Székhely: Redmond, USA
4. Snapchat: a Snap Inc. azonnali üzenetküldő alkalmazása és efemer adatcsereplatformja. Székhely: Santa Monica, USA
5. Telegram: végponti titkosítást is biztosító chatprogram, amely az orosz Facebookként is emlegetett VKontakte egyik alapítójának, Pavel Durovnak a projektje. Már korábban is blokkolták az orosz hatóságok. Székhely: Dubai, Egyesült Arab Emírségek
6. Threema: egy kevésbé ismert fizetős alkalmazás, amely decentralizált architektúrán biztosít végponti titkosítással azonnal üzenetküldést és csoportos kommunikációt. Székhely: Pfäffikon, Svájc.
7. Viber: 2014 óta a Rakuten tulajdonában lévő, ingyenesen használható VoIP- és azonnali üzenetküldő alkalmazás végponti titkosítással. Székhely: Tokió, japán
8. WhatsApp: a Facebook tulajdonában lévő, végponti titkosítást is biztosító azonnali üzenetküldő és VoIP-alkalmazás. Székhely: Menlo Park, USA
9. WeChat: a Tencent kínai internetes óriás szuperappja, amely az azonnali üzenetküldés mellett, közösségi platformként és mobilfizetési alkalmazásként is működik. Székhely: Sencsen, Kína
A Bleeping Computer megjegyzi: érdekes módon több ismert szolgáltatásról is megfeledkezett az orosz hatóság. A legfeltűnőbb talán az, hogy a kaliforniai székhelyű Zoom nem szerepel a tiltólistán. A pandémia időszaka alatt a világ egyik legelterjedtebb videokonferencia-platformjává váló szolgáltatás azonnali üzenetküldésre és hanghívásra is alkalmas. Hasonlóképpen lemaradt a listáról a kifejezetten titkosított üzenetváltásra fejlesztett Signal is.
Meg akarják fogni az információszivárgást
Az orosz hatóságok már korábban is igyekeztek korlátozni ezeket a kommunikációs csatornákat. Több platformot is felszólítottak, hogy szűrjék és távolítsák el azokat az információkat, melyek az orosz állam értelmezésében félretájékoztatják a közvéleményt.
A tiltás illeszkedik abba az orosz törekvésbe, hogy a kritikus ágazatokban minimalizálják az érzékeny információk kiszivárgásának lehetőségét. 2022 szeptembere óta intenzíven ösztönzik a kormányzati és közszolgálati rendszerekben a hazai szoftverek alkalmazását. Ez gyakorlatilag orosz Linux-disztribúciókat jelent, mint amilyen az Astra Linux, az ALT OS vagy a Red OS.
Emellett betiltották több megbízható VPN használatát, ami miatt a Duma még a fából vaskarikát is kitalálta. Egy hónapja arra tett javaslatot, hogy a kormány fejlesztessen ki egy ún. nemzeti VPN-t, ami biztosítaná az államnak a VPN-es kommunikáció ellenőrizhetőségét.
Tegyük hozzá: nem csak az orosz állam paranoiás. Pár éve az amerikai szenátusban például hosszas vita után engedélyezték a titkosított kommunikációt biztosító Signal alkalmazás használatát, manapság pedig a TikTok az első számú közellenség: egyre több helyen tiltják meg használatát a kormányzati-állami rendszereken.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak