Öt éve a technológiai szuverenitást, második ciklusában pedig a versenyképességet tűzte zászlajára Ursula von der Leyen. Az újrázó európai bizottsági elnök (a fenti képen) az új EB megszavazása előtt mondott beszédet az Európai Parlamentben. Mint mondta, az új bizottság első jelentős kezdeményezése egy ún. versenyképességi iránytű lesz. A tervhez a szellemi muníciót a Draghi-jelentés adja (amely nem mellesleg felfogható az Unió – és az előző von der Leyen-bizottság – erős kritikájának is), annak három pillérére épül:

● Az EU-nak be kell hoznia az USA-val és Kínával szembeni innovációs lemaradását.

● Közös tervet kell kidolgozni a szén-dioxid-mentesítésre és a versenyképesség növelésére.

● Növelni kell az Európai Unió biztonságát, és csökkenteni kell a függőségeit.

A startupoktól várják a javulást

Ami az innovációt illeti, a bizottsági elnök szerint vannak biztató jelek. Európa globális részesedése a szabadalmi bejelentésekből egy szinten van az USA-éval és Kínáéval. Abban viszont nem jeleskedünk, hogy a szabadalmakból eladható termék is legyen.

Ugyanez az ellentmondás a startupoknál is: majdnem olyan nagy a cégalapítási és innovációs kedv, mint az USA-ban, de az óceán túlpartján sokkal gyorsabban és sokkal nagyobbra nőnek az induló vállalkozások. "Ezért a kutatást és az innovációt, a tudományt és a technológiát fogjuk gazdaságunk középpontjába állítani. Többet fogunk befektetni, és jobban összpontosítunk" – fogadkozott a bizottsági elnök, aki a legnagyobb problémának a piac széttagoltságát látja. "Egy kaliforniai startup az egész Egyesült Államokban terjeszkedhet és gyűjthet pénzt. Egy európai startupnak azonban 27 különböző nemzeti korláttal kell megküzdenie" – mondta. Ezért hozták létre a startupokért, a kutatásért és az innovációért felelős biztosi pozíciót. A posztot betöltő bolgár Jekatyerina Zaharieva feladata lesz, hogy megoldásokat dolgozzon ki az akadályozó tényezők lebontására.

A startupok mellett nagy szerepet szán a bizottság az ún. határtechnológiáknak, melyért szintén önálló biztos felel a finn Henna Virkkunen személyében.

Az innovációhoz pénz is kell, és ebben Európa elmarad a riválisaitól: EU-s szinten mindössze a GDP mintegy 1,3 százalékát fordítja ilyen célokra, míg Kína 1,9, az USA pedig 2,4 százalékát. De a különbség az EB elnöke szerint az, hogy a magántőke kevésbé mobilizálható ilyen célokra. A pénzügyi szolgáltatásokért és befektetésekért felelős biztos, a portugál Maria Luís Albuquerque feladata lesz kidolgozni egy javaslatot a határon túli befektetéseket segítő európai megtakarítási és befektetési unió létrehozására.

Ezzel párhuzamosan csökkenteni kell a bürokráciát, mert az uniós vállalatokra túl nagy szabályozási teher nehezedik, ami lassítja és drágítja is a működésüket. Ezért felülvizsgálják a jelenlegi szabályozási keretet, és további lépéseket tesznek az uniós piac egységesítése irányába.

A startupok reménykedhetnek

Az európai startupok évek óta mantrázzák problémáikat a döntéshozóknak. Már 2019-ben is felhívták az akkor formálódó EB figyelmét, hogy tenni kellene valamit, ha Európa versenyben akar maradni az innováció terén.

Bár az eredmények egyelőre nem látványosak, legalább elindult valamiféle közös gondolkodás. Tavasszal a Jacques Delors Intézet elnöke, Enrico Letta volt olasz kormányfő csapatával konkrét javaslatot dolgozott ki egy EU-szintű üzleti keretrendszer kialakítására, amely leginkább az USA-ban alkalmazott különleges, vállalkozásösztönző adózási szabályokra (a delaware-i C-Corp.-ok) emlékeztet.

Ambiciózus tervekből tehát nincs hiány. Kérdés azonban, hogy Mario Draghi jó következtetésekre jutott-e akkor, amikor a finanszírozásra vezette vissza az Unió innovációs hátrányát (ahogy arra von der Leyen is utalt beszédében). Vannak ugyanis olyan vélemények is, hogy nem a pénz, hanem inkább az egységes szakpolitikai gondolkodás és akarat hiányzik.

Ursula von der Leyen Európai Parlamentben elhangzott beszéde »

_{(Fotó: Európai Bizottság)}