Hétfőn tették közzé Mario Draghi volt olasz miniszterelnök sokat emlegetett, több mint 400 oldalas jelentését az európai versenyképességről, ami nem meglepő módon számos, nagyobb figyelmet és befektetéseket igénylő területet is megjelöl, a legelsők között az innovációs ökoszisztéma problémáival. Az Unió egyik legbefolyásosabb politikusának tartott Draghi, aki az Európai Központi Bank korábbi elnökeként a 2008-as pénzügyi összeomlást követően meghatározó szerepet játszott az államadósság-válság kezelésében és az euró megvédésében, most az EU következő politikai ciklusának legfőbb feladatairól ír, konkrét ajánlásokat is megfogalmazva az egyes témákban.

A jelentésben a régiót érintő "egzisztenciális kihavásokról" beszél, amelyek között ott van az európai gazdaság az új évszázad eleje óta lassuló növekedése, és az Egyesült Államokkal vagy Kínával szembeni, egyre nyilvánvalóbb lemaradása. Erről szólva a legfontosabb dolognak az innovációs szakadék eltüntetését nevezi, különös tekintettel a fejlett technológiákat illetően, amelynek érdekében a kollktív erőfeszítések "alapjaiban való újrafókuszálását" tartja szükségesnek. Szerinte Európa megrekedt egy "statikus ipari struktúrában", melynek eredményeként kevés olyan vállalat emelkedett fel a kontinensen, amelyik rendelkezne a Szilícium-völgyre jellemző diszruptív energiákkal.

Lendület helyett kvázi beletörődés

Ezt jól mutatja, hogy a tengerentúlon már hat technológiai vállalat piaci kapitalizációja is meghaladja az 1 billió dollárt, Európának azonban nem sikerült ugyanilyen mértékű hasznot húznia az 1990-es évek közepétől számított internetes forradalomból, és az USA-val szemben mutatkozó termelékenységbeli különbségek is nagyrészt visszavezethetők a technológiai szektorra. A legnagyobb itteni vállalat, a Novo Nordisk értéke a 600 milliárd dollárt sem éri el, mellesleg egy százéves dán gyógyszeripari cégről. Ugyanilyen beszédes, hogy a technológiai ágazat egyik legnagyobb szereplője, a holland ASML is 40 évvel ezelőtt, bőven a digitális gazdaság felfutása előtti időkben alakult.

Az EU tehát gyenge a feltörekvő technológiák terén, amelyek a jövőbeni növekedést vezérlik, és a világ 50 vezető technológiai vállalat között csak 4 európai céget találunk. Draghi felhívja rá a figyelmet, hogy Európának nem sikerült a kezdetekkor megragadnia az olyan határtechnológiák kiépítésének lehetőségeit, mint amilyen a cloud vagy a kvantum-számítástechnika, és nem áll jól az ilyen irányú befektetéseket vonzó vállalkozások összehasonlításában sem a kanai vagy amerikai versenytársakkal szemben. Sőt az is tény, hogy 3 amerikai hyperscale-szolgáltató uralja az európai felhőpiac több mint 65 százalékát, míg a legnagyobb itteni szolgáltató 2 százalékot mutathat fel.

Tovább már nem totojázhat az Unió

A jelentés ennek kapcsán úgy látja, hogy Európa helyrehozhatatlanul lemaradt például a számítási felhő területén, mivel a piacot ma már meghatározzák a folyamatos masszív beruházások, a méretgazdaságosság és az egy-egy szolgáltató által kínált változatos szolgáltatások. Draghi ugyanakkor lát még lehetőségeket arra vonatkozóan, hogy ha egyes digitális ágazatok valószínűleg el is vesztek Európa számára, még mindig meg lehet lovagolni a digitális innováció hullámait. Itt első helyen a mesterséges intelligenciát említi, amelynek területén az uniós vállalatok még mindig vezető pozíciót vívhatnak ki maguknak bizonyos szegmensekben a megfelelő startégiával.

A felzárkózáshoz Draghi szerint elsősorban technológiai szuverenitásra van szükség, és annak felismerésére, hogy a gyenge technológiai szektor a szomszédos területek innovációs teljesítményét is lehúzza. A dokumentum kiemeli, hogy Európa erős pozíciót foglal el az autonóm robotikában, globális szinten is otthont adva a csúcstechnológiás tevékenység negyed-ötöd részének, és nem áll rosszul az MI-alapú szolgáltatásokkal sem. De az innovatív digitális cégek a későbbi finanszírozási szakaszokban látványosan lemaradnak amerikai megfelelőik mögött, és lényegében nincs olyan 50 évesnél fiatalabb uniós vállalat, amelynek piaci kapitalizációja meghaladná a 100 milliárd eurót.

Érdekesség, hogy Draghi anyaga, ami teljes terjedelmében innen tölthető le PDF formában, rögtön elnyerte Elon Musk támogatását is. A legmilliárdosabb milliáros az X-en közölte, hogy "Mario Draghi kritikája pontos", hozzátéve: a szükségtelen szabályok megszüntetése és az európai tevékenységek ésszerűsítése mentén, az uniós szabályozás felülvizsgálatával lehetne élénkíteni a növekedést és erősíteni az uniós versenyképességet. "A dolgoknak alapértelmezett módon legálisnak kell lenniük, nem pedig illegálisnak" – állapítja meg Musk a bejegyzés végén.