A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg a közelmúltban ismét olyant villantott, ami – szerinte – bepillantást enged a jövőbe. És ez most akár szó szerint is érthető, hiszen egy nagyon okos szemüvegről, az Orionról van szó. De ahogy a Facebook az emberek közti határok lebontása helyett legfőképpen magánéletünk falainak lebombázásában jeleskedik (persze a Facebook markológépeit mi, felhasználók is szorgalmasan segítjük), úgy a legújabb Meta-szenzáció szintén alkalmas lesz erre, derült ki két harvardi egyetemista kísérleti projektjéből, amihez egy Meta Ray-Bant használtak.

Nem csak Meta-okosszemüveggel megy

A két egyetemista hangsúlyozta, I-XRAY néven futó kísérleti projektjükhöz nem kell a Meta technológiája. Bármilyen rejtett – vagy kevésbé rejtett – kamerával működik. Az igazi veszélyt az jelenti, hogy komolyabb szaktudás nélkül is gyorsan összedobható. A metás Ray-Ban csak azért kellett, mert tudták: a terméknév hallatán többen felkapják a fejüket. De mire is akarták felhívni a figyelmet?

AnhPhu Nguyen és Caine Ardayfio Nguyen egy olyan rendszert rakott össze a kamerát is tartalmazó szemüvegre alapozva, amely a szemüveg kamerájával felvett videót az Instagramon streameli. Az élő felvétel során rögzített arcokat átfuttatták olyan szolgáltatásokon, mint a PimEyes, melyek összevetették a videóban látható arcokat nyilvánosan elérhető képekkel, és visszaadták a rendszernek azok URL-jét. Ha a PrimEyes által talált képek között volt olyan, amit névvel lehetett társítani (és van ilyen lehetőség bőven, hogy mást ne mondjunk: LinkedIn, Facebook), az I-XRAY a kereszthivatkozásokat követve módszeresen felgöngyölítette az azonosított illető digitális lábnyomát, egyes esetekben még az illető lakcímét vagy társadalombiztosítási számát is ki tudta deríteni.

Az adatokat a rendszer szerveroldali része egy LLM (nagy nyelvi modell) segítségével összegzi, majd átküldi egy egyszerű, JavaScriptben megírt mobil appnak a lefotózott tetszőleges járókelő mini életrajzát. A rendszer persze nehézkes is, lassú is ahhoz, hogy jelen formájában érdemes lenne használni. A jövőt azonban mutatja, épp, ahogy Zuckerberg is mondta (lásd az alábbi videón).
 

Are we ready for a world where our data is exposed at a glance? @CaineArdayfio and I offer an answer to protect yourself here:https://t.co/LhxModhDpk pic.twitter.com/Oo35TxBNtD

— AnhPhu Nguyen (@AnhPhuNguyen1) September 30, 2024

Az I-XRAY csak nyilvánosan elérhető adattal dolgozik, azaz komolyabb munkával a magánéletre nagyon veszélyes OSI (open source intelligence, nyílt forrásokra támaszkodó információgyűjtés) eszközzé fejleszthető. Az már másodlagos, hogy az első lépést jelentő felvételkészítéshez valaki okosszemüveget vagy valamilyen jó minőségű rejtett kamerát használ. (Persze egy Kingsman kaliberű titkosügynöknél kizárólag egy az elemzéseket valós időben mutató szemüveg jöhet szóba.)

Figyelmeztetnek, hogy figyeljünk

A szerzőpáros azt mondta a The Registernek, hogy hasonló rendszert minimális tudással bárki gyorsan össze tud rakni. Bár ők nem a projekt kedvéért kezdtek kódolni (egyikük közel kilenc, a másikuk három éve programoz), nem számítanak tapasztalt fejlesztőnek. Így is sikerült két-három nap alatt összerakniuk a rendszert.

A kódot nem adják ki, mert nem akarják megkönnyíteni rosszindulatú hekkerek dolgát. A rendszer amúgy is túl lassú és pontatlan ahhoz, hogy gyakorlatban alkalmazható legyen. Arra azonban tökéletesen alkalmas, hogy – Zuckerberg szavával élve – bepillanthassunk a jövőbe, ami talán sokaknak nem vonzó.

És ha valaki így gondolja, akkor talán tudatosabban is tesz azért, hogy védje privát szféráját. Például ellátogat a GitHubon a BADBOOL (Big Ass Data Broker Opt-Out List) oldalára. A személyes adatok védelméért küzdő Yael Grauer által vezetett projekt gyűjti a felhasználói adatokkal üzletelő adatbróker webhelyeket, valamint hasznos tanácsokkal látja el azokat, akik szeretnék minimalizálni digitális lábnyomukat az online térben.