A PimEyes szerint az általa fejlesztett arcfelismerő technológiát csak a rossz emberek használják rosszra, de elég nehéz elképzelni, hogy az egész dolognak más kifutása is lehet.

A személyiségi jogok online biztosítása már soha nem lesz egyszerű dolog, ami különösen igaz a gyerekek védelmére, a kockázatokat pedig még tovább növelik az olyan szolgáltatások, mint nyilvánosan elérhető, arcfelismerő intelligenciával működő keresőmotorok megjelenése. A The Intercept néhány nappal ezelőtt közölt riportot a PimEyes nevű startup termékéről, amely megdöbbentően egyszerűvé teszi a gyerekekről készült képek felkutatását akár olyan webhelyeken is, amelyekre a klasszikus online keresőkön keresztül sosem jutna el senki. A dolog természetesen a felnőttek esetében sem nevezhető megnyugtatónak.

Az arckereső oldal még 2017-ben indult, és ingyenesen kutatja fel a megadott személyeket ábrázoló online fotókat, amihez elég egyetlen képet feltölteni a célszemélyről. A kereső oldalán is olvasható leírás mindezt egy fordított irányú képkereséshez hasonlítja, kivéve, hogy ezzel olyan fényképeket is meg lehet találni, amelyek között nincs a hagyományos értelemben vett, pontos egyezés. Az eszköz jelenleg elérhető formájában ráadásul meg szeldebb is a korábbiakhoz képest, mert azelőtt képes volt a közösségi oldalakat is végigtúrni a keresett személyt ábrázolófényképek után.

A fejlesztők ezt a funkciót utóbb eltávolították a nyilvános kritikák hatására, de a helyzet ettől nem lett sokkal jobb: a The Intercept itt a PimEyes tulajdonosát idézi, aki korábban maga is elismerte, hogy a szolgáltatás "mintha csak a ragadozóknak készült volna". A közösségi médiás funkció kivonásával szerinte azonban a dolog meg is oldódott, most pedig már ragaszkodnak hozzá, hogy a termék nem mások megfigyelésére, hanem a saját magunkról készült képek azonosítására szolgál, vagyis tulajdonképpen a felhasználók vagy azáltaluk nevelt gyerekek saját online lábnyomának ellenőrzésére való.

Mi pedig nyilván hülyék vagyunk

Ez a meghatározás első ránézésre is ugyanakkora kamunak látszik, mint mondjuk a fegyverlobbi szövege arról, hogy valójában nem a fegyverek gyilkolnak, hanem a fegyvereket rossz célokra használó emberek. Az viszont már a naivabb közönségben is kérdéseket vethet fel, hogy ha a cél tényleg saját magunk ellenőrzése, akkor a PimEyes kinek szánja azokat a csomagokat, amelyek napi 25 keresést tesznek lehetővé az előfizetőknek 30 dollárért, vagy azt a prémium szolgáltatást, amelynek keretein belül 500 különféle képhez vagy azok kombinációjához lehet riasztásokat beállítani, hogy a kereső jelezze, ha azoknak megfelelő új tartalom bukkan fel valahol az interneten.

Az Electronic Frontier Foundation képviselője a lapnak arról beszélt, hogy mindez egy újabb indikátora egy nagy, átfogó technológiai problémának, ami tulajdonképpen függetlenül tőle, hogy mi volt a PimEyes fejlesztésének valódi célja. A The Intercept mesterséges intelligencia által generált gyerekarcokkal végzett kísérletekről ír, amelyek azonban a keresőben már valódi gyerekekről készült fényképeket listáztak akár családi blogokról vagy iskolai csoportképekről. A tesztek során az is kiderült, hogy a rendszer ugyan elhomályosítja és "potenciálisan explicit" címkével jelöl bizonyos képeket, de ettől még megjeleníti a forrásra mutató hivatkozásokat.

A PimEyes vezetője az interjú során arról beszélt, hogy a kereső nem osztályoz életkor, nem vagy etnikum szerint, hogy aztán később maga vesse fel a gyerekekről készült felvételek szűrésének a lehetőségét. A cég állítólag megjelöli azokat a felhasználókat, akik "szisztematikusan alkalmazzák" a keresőt, sőt ha valamelyik alkalmazottjuknak gyanús lesz egy-egy előfizető tevékenysége, akkor dokumentumokat kérhet például a rokoni kapcsolatok igazolására. Akit azonban az ilyesmi 2022-ben megnyugtat, az amúgy sem izgulós típus – a cikk az Electronic Privacy Information Center programvezetőjét idézi mindezzel kapcsolatban, aki szerint az ilyen jellegű szolgáltatásokat sürgősen szabályozni kellene, méghozzá úgy, hogy egész egyszerűen betiltják őket.

Részletek a The Intercept riportjában »

Közösség & HR

Jobb lesz attól a Claude, hogy kódjának 80 százalékát a Claude írja?

Igen, jobb lesz, hatékonyabb lesz – ám ez nem lesz ingyen. Az IT-irányítás, a biztonság, a megfelelés és a csapatkohézió is megszenvedheti.
 
Hirdetés

Szintet lép a Synology: Érkezik a PAS7700 csúcskategóriás vállalati flash tároló

Ahogy a vállalati IT-környezetek az AI-alapú folyamatok, a virtualizáció, a nagy teljesítményű adatbázisok és a folyamatosan elérhető digitális szolgáltatások nyomása alatt fejlődnek, a szervezetek egyre inkább olyan tárolóinfrastruktúrát igényelnek, amely kompromisszumok nélküli teljesítményt, rugalmasságot és skálázhatóságot biztosít.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.