Az ausztrál kormány már a jövő héten a törvényhozás elé terjeszti azt a tavaly óta napirenden lévő javaslatot, amelynek értelmében a technológiai szolgáltatóknak fizetniük kellene a helyi médiaszolgáltatók anyagainak felhasználásáért. Ez praktikusan a hírek közzétételére vonatkozik a keresőtalálatoktól a közösségi felhasználói oldalakig, az új szabályok pedig azt a látszólag jól működő, a valóságban azonban meglehetősen egyenlőtlen kölcsönhatást hivatottak kiegyensúlyozni, amelyben a techcégek fölözik le az online hirdetési piac legnagyobb részét.

Mindez Ausztráliában úgy fest, hogy a nyomtatott sajtó reklámbevétele az elmúlt 15 évben a negyedére csökkent, miközben a Google az ottani keresőpiac majdnem 90 százalékán trónol. A digitális reklámköltések négyötöde is a Google-Facebook párosánál köt ki, az arányokat pedig a világjárvány nyomán bevezetett intézkedések még tovább torzítják; ezzel szemben a közösségi médiából származó sok milliárd dolláros bevételnek is alig több mint 1 százaléka landol adóbefizetések formájában az ausztrál államnál.

A Google és a Facebook értelemszerűen a tervezett változtatások ellen lobbizik, sőt a Google már több ízben is az ausztrál piacról való kivonulással fenyegetőzött. (A hírek szerint a Microsoft nem csak bejelentkezett, de a legmagasabb szinten egyeztetéseket is folytatott az ausztrál kormányzattal a Bing kereső és a Google-mentes jövő lehetőségeiről.) A kormány álláspontja szerint azonban nincs érdemi különbség a big tech erőfölényét csökkentő szabályozás és más ágazatokban korábban már bevezetett intézkedések között, ahol a hasonló versenyjogi szabályok anélkül változtatták meg a piac dinamikáját, hogy azok érvényesítése valaha eljutott volna a bíróságokig.

Úgy tűnik, mégsem vonulnak sehova

Az ausztrál hírközlési miniszter korábban már azt is megállapította, hogy a nagy technológiai szolgáltatók időről időre felteszik a kivonulásról szóló lemezt, de a fenyegetéseiket csak ritkán váltják be. A jelek szerint neki lesz igaza, hiszen kedden a Google egy éves szinten 30 millió ausztrál dollár (23 millió amerikai dollárnak megfelelő) értékű megállapodást írt alá a Nine Entertainment médiavállalattal, nem sokkal korábban pedig a Seven West kiadóval kötött hasonló nagyságrendű megegyezést.

A két társaság az ottani piac legnagyobb szereplői közé tartozik televíziós, rádiós vagy a nyomtatott sajtóban is meglévő érdekeltségeivel. Mindez előrevetíti, hogy a többi nagy kiadó (News Corp Australia, Guardian Australia stb.) is vérmes reményekkel nézhet a keresőóriással vagy akár a Facebookkal aló alkudozás elé. A dolog másképpen fest a Google szempontjából, mivel Ausztráliában éppen most születik egy világszerte érvényes precedens, amelynek alapján más országokban is hasonló megállapodásokban kényszeríthetik bele a vállalatot.

Erre utal, hogy mások mellett Észak-Amerikából vagy az Európai Unióból is érdeklődéssel figyelik az ausztrál szabályozás alakulását. Ahogy korábban írtuk, az Európai Parlament illetékes bizottságának jelentéstevője is úgy hivatkozott az ausztrál modellre, mint ami működőképes lehet Európában, az USA-ban pedig Maryland éppen most hozott egy olyan helyi törvényt, amivel a szövetségi államok közül elsőként komolyabb összegű közteher befizetésére szorítaná a digitális reklámokból milliárdokat besöprő nagyvállalatokat.

Jönnek az újabb egyenlőtlenségek

Amennyiben az ausztrál törvényhozás elfogadja a mostani, News Media Bargaining Code néven hivatkozott tervezetet, az 90 napot adna a a Google-nek és a Facebooknak, hogy licencmegállapodásokat kössenek az ottani kiadókkal azok anyagainak megjelenítéséről. Amennyiben erre nem kerül sor, a kormányzat által kijelölt tisztségviselők fogják eldönteni, hogy a szolgáltatóknak mennyit és milyen formában kell kifizetniük a tartalom feedeléséért. A Google aggályai szerint ez a keresőtalálatok utáni, fordított PPC-modellt is eredményezhet, ami a társaság szerint ellentétes a publikus internet működésének alapelveivel.

A fent idézett, előzetes megállapodások a Google új News Showcase szolgáltatásának keretei között valósulnának meg, ami egy globális kezdeményezés formájában 1 milliárd dollárt osztana szét a híreket szállító és a szolgáltatáshoz csatlakozó kiadók között - egyelőre az Egyesült Királyságban, Brazíliában, Németországban és Franciaországban. A francia kiadók egy csoportja egyébként, elsőként az EU-ban, már januárban megállapodott a Google-lel az új keretrendszer felállításában, és innentől pénzt húz majd a tartalom után, amivel nem meglepő módon magára uszította a megállapodásból kimaradó versenytársakat.

A Nine Entertainment korábban úgy kommentálta a Google meghívását, hogy ez éppen jellemző a monopolista piaci szereplőkre, akik tesznek egy ajánlatot, de tárgyalni már nem akarnak. A helyzet azonban a jelek szerint megváltozott azzal, hogy az új törvény a Google minden erőfeszítése ellenére már az ajtóban kopogtat, és a keresőóriás túl kockázatosnak ítéli, hogy tényleg az államra bízza a díjak és a fizetési módok megállapítását.

Ahogy azt már korábban is sokan megállapították, csak a jövőben derül ki, hogy az ausztrál szabályozásnak sikerül-e a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntenie. Ez ugyanis a különalkuk mellett olyan jogosítványokat is adna a nagy médiavállalatoknak, mint amilyen a keresők algoritmusához való hozzáférés lenne már az esetleges frissítések bevezetése előtt. A kritikusok szerint innentől éppen ők juthatnak majd tisztességtelen előnyhöz a kisebb kiadókkal szemben, így kritikus lesz a törvény körültekintő végrehajtása is, különös tekintettel a gyengébb piaci szereplőkkel szembeni méltányosságra.