Miután januárban az Alphabet már azt is belengette, hogy akár blokkolni is hajlandó a Google keresőszolgáltatását Ausztráliában, ha az ottani törvényhozás elfogadja a technológiai multikat reklámdíj megfizetésére kötelező új szabályozást (Media Bargaining Code), az ausztrál kormány személyesen a Microsoft vezérigazgatójával egyeztetett a Google-mentes jövő lehetőségeiről. Scott Morrison miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatója alapján a Microsoft a maga részéről biztos benne, hogy a Bing képes lehet megfelelő alternatívát nyújtani, a hírközlésért felelős miniszter pedig az ABC News csatornán beszélt róla, hogy ebben az esetben komoly befektetésekre számít más piaci szereplők részéről.
Ausztráliában még tavaly került terítékre az a törvényjavaslat, amelynek értelmében a nagy technológiai szolgáltatóknak, így a Google-nek vagy Facebooknak, külön díjat kellene fizetniük a helyi médiaszolgáltatók anyagainak felhasználásáért. Az ilyen és ehhez hasonló követelések nagyjából egyidősek azzal, hogy a Google keresője az internet meghatározó elemévé vált, az ausztrál kormány azonban meglehetősen direkt megoldást talált erre a problémára: tulajdonképpen arra kötelezné a keresőt, hogy a találati oldalakon való átkattintások után, valamilyen inverz PPC modellben díjat fizessen a tartalomszolgáltatóknak, vagyis például a híroldalak üzemeltetőinek.
A Google és a kiadók elvileg jól kiegészítik egymás tevékenységét, hiszen a technológia óriás saját maga nem állít elő tartalmat, a kiadóknak pedig nincs meg az anyagaikat tíz- vagy százmilliókhoz eljuttató infrastrukturális hátterük. A konfliktus gyökere természetesen a bevételek felosztása: a Google és a Facebook például együttesen az ausztrál online hirdetési piac háromnegyedén trónol, nem beszélve arról, hogy az online platformok a kapuőr (gatekeeper) szerepében ma már közvetlenül befolyásolják, hogy a felhasználók milyen tartalmakhoz férhetnek hozzá, illetve megfordítva a dolgot, az adott tartalom elérheti-e egyáltalán a közönséget.
Ez már a tejiparban is bejött
Az új szabályozás ebbe a felállásba nyúlna bele drasztikusan, ráadásul a médiavállalatoknak olyan jogosítványokat adna, mint a kereső algoritmusához való hozzáférés a frissítések bevezetése előtt két legalább héttel. Világos, hogy ez nem csak a mrleg nyelvét billentené helyre, de már az érintett kiadóknak biztosítana tisztességtelen előnyöket, arról nem is beszélve, hogy az ő példájukat követve tulajdonképpen mindenki hasonló követelésekkel állhatna elő, akit a keresők valamilyen módon indexelnek. Nem véletlen, hogy a Google vagy a Facebook magas szinten egyeztetett az ausztrál kormánnyal a törvénytervezetről: Mark Zuckerberg néhány nappal ezelőtt személyesen is megpróbálta jobb belátásra bírni a törvényhozás képviselőit, a Google pedig már több ízben a kivonulással fenyegetőzött.
Ez utóbbiról szólva a hírközlési miniszter megállapította, hogy a big tech vállalatok időről időre felteszik ezt a lemezt, de a fenyegetéseket csak ritkán váltják be. Paul Fletcher szerint ha a Google vagy a Facebook tényleg blokkolná a szolgáltatásait Ausztráiában, akkor az hatalmas üzleti lehetőséget jelentene más piaci szereplők számára, és a megbeszélések alapján a Microsoft is ugrásra készen várja az alkalmat. Kérdés persze, hogy a Bing vagy a DuckDuckGo a szélsőséges forgatókönyvekben képes lehet-e rövid idő alatt átvenni a Google keresőjének a helyét, nem beszélve a Google kismillió egyéb szolgáltatásáról, amelyek Ausztráliában is alapvető eszközök a legtöbb vállalkozás működtetésében.
Az alsó ház által már elfogadott törvénytervezet egyébként éppen az illetékes szenátusi bizottság előtt van, ahol hétfőn a pénzügyminisztérium képviselőjét hallgatták meg vele kapcsolatban. Ezek szerint a kormány nem lát érdemi különbséget a Google vagy a Facebook erőfölényét csökkentő szabályozás és más ágazatokban korábban már bevezetett intézkedések között. Álláspontjuk szerint az élelmiszer-kiskereskedelem, a franchising, a cukoripar vagy a tejipar esetében a hasonló versenyjogi szabályok úgy változtatták meg a piac dinamikáját, hogy azok érvényesítése valaha eljutott volna a bíróságokig.
A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött
A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak