A félig már elfogadott új szabályozás miatt a Google az ausztrál piacról való kivonulással fenyegetőzik, a kormányzat szerint viszont a tej- és cukoripari tapasztalatok alapján az online médiapiacon is minden rendben lesz.

Miután januárban az Alphabet már azt is belengette, hogy akár blokkolni is hajlandó a Google keresőszolgáltatását Ausztráliában, ha az ottani törvényhozás elfogadja a technológiai multikat reklámdíj megfizetésére kötelező új szabályozást (Media Bargaining Code), az ausztrál kormány személyesen a Microsoft vezérigazgatójával egyeztetett a Google-mentes jövő lehetőségeiről. Scott Morrison miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatója alapján a Microsoft a maga részéről biztos benne, hogy a Bing képes lehet megfelelő alternatívát nyújtani, a hírközlésért felelős miniszter pedig az ABC News csatornán beszélt róla, hogy ebben az esetben komoly befektetésekre számít más piaci szereplők részéről.

Ausztráliában még tavaly került terítékre az a törvényjavaslat, amelynek értelmében a nagy technológiai szolgáltatóknak, így a Google-nek vagy Facebooknak, külön díjat kellene fizetniük a helyi médiaszolgáltatók anyagainak felhasználásáért. Az ilyen és ehhez hasonló követelések nagyjából egyidősek azzal, hogy a Google keresője az internet meghatározó elemévé vált, az ausztrál kormány azonban meglehetősen direkt megoldást talált erre a problémára: tulajdonképpen arra kötelezné a keresőt, hogy a találati oldalakon való átkattintások után, valamilyen inverz PPC modellben díjat fizessen a tartalomszolgáltatóknak, vagyis például a híroldalak üzemeltetőinek.

A Google és a kiadók elvileg jól kiegészítik egymás tevékenységét, hiszen a technológia óriás saját maga nem állít elő tartalmat, a kiadóknak pedig nincs meg az anyagaikat tíz- vagy százmilliókhoz eljuttató infrastrukturális hátterük. A konfliktus gyökere természetesen a bevételek felosztása: a Google és a Facebook például együttesen az ausztrál online hirdetési piac háromnegyedén trónol, nem beszélve arról, hogy az online platformok a kapuőr (gatekeeper) szerepében ma már közvetlenül befolyásolják, hogy a felhasználók milyen tartalmakhoz férhetnek hozzá, illetve megfordítva a dolgot, az adott tartalom elérheti-e egyáltalán a közönséget.

Ez már a tejiparban is bejött

Az új szabályozás ebbe a felállásba nyúlna bele drasztikusan, ráadásul a médiavállalatoknak olyan jogosítványokat adna, mint a kereső algoritmusához való hozzáférés a frissítések bevezetése előtt két legalább héttel. Világos, hogy ez nem csak a mrleg nyelvét billentené helyre, de már az érintett kiadóknak biztosítana tisztességtelen előnyöket, arról nem is beszélve, hogy az ő példájukat követve tulajdonképpen mindenki hasonló követelésekkel állhatna elő, akit a keresők valamilyen módon indexelnek. Nem véletlen, hogy a Google vagy a Facebook magas szinten egyeztetett az ausztrál kormánnyal a törvénytervezetről: Mark Zuckerberg néhány nappal ezelőtt személyesen is megpróbálta jobb belátásra bírni a törvényhozás képviselőit, a Google pedig már több ízben a kivonulással fenyegetőzött.

Ez utóbbiról szólva a hírközlési miniszter megállapította, hogy a big tech vállalatok időről időre felteszik ezt a lemezt, de a fenyegetéseket csak ritkán váltják be. Paul Fletcher szerint ha a Google vagy a Facebook tényleg blokkolná a szolgáltatásait Ausztráiában, akkor az hatalmas üzleti lehetőséget jelentene más piaci szereplők számára, és a megbeszélések alapján a Microsoft is ugrásra készen várja az alkalmat. Kérdés persze, hogy a Bing vagy a DuckDuckGo a szélsőséges forgatókönyvekben képes lehet-e rövid idő alatt átvenni a Google keresőjének a helyét, nem beszélve a Google kismillió egyéb szolgáltatásáról, amelyek Ausztráliában is alapvető eszközök a legtöbb vállalkozás működtetésében.

Az alsó ház által már elfogadott törvénytervezet egyébként éppen az illetékes szenátusi bizottság előtt van, ahol hétfőn a pénzügyminisztérium képviselőjét hallgatták meg vele kapcsolatban. Ezek szerint a kormány nem lát érdemi különbséget a Google vagy a Facebook erőfölényét csökkentő szabályozás és más ágazatokban korábban már bevezetett intézkedések között. Álláspontjuk szerint az élelmiszer-kiskereskedelem, a franchising, a cukoripar vagy a tejipar esetében a hasonló versenyjogi szabályok úgy változtatták meg a piac dinamikáját, hogy azok érvényesítése valaha eljutott volna a bíróságokig.

Közösség & HR

Hadat üzennek a Wikipedia szerkesztői az MI-szennyezésnek

Programot indítottak a Wikipédia védelmében a félrevezető, mesterséges intelligenciával generált információval szemben, ami általában is egyre nagyobb mértékben károsítja az online információs teret.
 
Hirdetés

A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött

A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.

A probléma szorosan összefügg a felhő miatt egyre népszerűbb mikroszerviz architektúrák és webalkalmazások, pontosabban a használatukhoz szükséges API-k terjedésével.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.