A Facebook már hosszú ideje egészen elképesztő felhasználási statisztikával rendelekzik, 2018 utolsó negyedévére pedig minden eddiginél magasabb számokat közölt, több mint 2,3 milliárd havi szinten aktív felhasználóról számolt be. Ha ez a nagyságrend valakit nem nyűgöz le önmagában, akkor érdemes figyelembe venni, hogy az ENSZ Nemzetközi Távközlési Egyesületének adatai szerint ugyanebben az időszakban globálisan 3,9 milliárd ember fért hozzá a világhálóhoz, vagyis tízből hat internetező használja a Facebook-család valamelyik felületét.

Ehhez túl sokat nem kell hozzáfűzni, ám a Facebook tőzsdei társaságként így is folyamatos növekedési kényszer alatt áll, elsősorban persze a bevételeit és a megtermelt nyereséget tekintve. Az természetesnek tűnik, hogy a felhasználók számában ilyen bázisról csak egyre lassabb fejlődés képzelhető el, ehhez képest az előző évben szerzett nagyjából 120 millió új skalp nem rossz eredmény. A frissen érkezők regionális eloszlása azonban nem sok jóval kecsegtet: éppen ott csökken számottevően az érdeklődés, ahol a cég a valódi pénzt keresi.

Október és december között a Facebook átlagosan 34,86 dolláros bevételt húzott minden egyes észak-amerikai felhasználója után, míg az európaiak fejenként 10,98 dollárt hoztak a konyhára. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben ugyanez az összeg már csak 2,96 dollár, a világ többi részén pedig ennél is alacsonyabb, mindössze 2,11 dollár. Mindez a facebookozók számával is súlyozva azt jelenti, hogy a vállalat összes bevételének nagyjából fele jön az USA-ból és Kanadából, további negyed része Európából, a maradék egynegyed rész pedig az összes többi területről.

A növekedést viszont 94 százalékban éppen az utóbbi piacok adták, miközben Európában 5 millió, Észak-Amerikában pedg 2 millió új felhasználót sikerült szerezni – és ezt is úgy, hogy a jövőbeni nyereségesség kulcsát jelentő, 25 év alatti generáció jelenléte lassú olvadásnak indult. Bár a fiatalok nem mindig mennek messzire, mert sokan az ugyancsak a Facebook égisze alatt működő Instagramra költöznek át, sokan a YouTube-on vagy a Snapchaten kötnek ki. Nem csoda, hogy a társaság próbálja megérteni és kezelni a helyzetet, sajnos megint a rá jellemző módon.

Muszáj lenne tudniuk, hogy mi mozgatja a fiatalokat

A TechCrunch a héten számolt be róla, hogy a Facebook egy kutatási program keretében havi 20 dollárt fizet azoknak a felhasználóknak, akik hajlandóak egy olyan VPN appot telepíteni mobil eszközeikre, amely a legapróbb telefonos vagy hálózati aktivitásukat is a vállalathoz továbbítja a felhasználói szokásokat vizsgáló kutatások érdekében. Ehhez a Facebook Research alkalmazásnak root szintű (nagyjából korlátlan) hozzáférést kell biztosítani, ami egyáltalán nem tréfadolog, de a jelentkezők megfelelő tájékoztatást és pénzt is kapnak az önkéntes vállaláshoz.

Ilyen módszert persze nem csak a Facebook alakalmaz a kincset érő információ begyűjtésére, az ügynek azonban nincs vége ennyivel. Ahogy a TechCrunch írja, a programban kifejezetten a 13 és 35 év közötti felhasználókra kíváncsiak, a kiskorúak esetében szülői beleegyezéshez kötve a részvételt. Ez azonban egy sima klikkeléssel megadható, vagyis nulla gyakorlati jelentősége van – és innentől az sem különösebben lényeges, hogy a cég szerint a programban alacsony a tinédzser korú résztvevők aránya.

A részletekért és a minimum laza adatvédelmi feltételekért érdemes végigbogarászni ezt a csatornát, de a folytatás sem kevésbé érdekes. A Facebook Research ugyanis nem csak a működés, de a kód szintjén is nagyon hasonló a 2014-ben felvásárolt Onavo Protect alkalmazásához, amely alapvetően a hálózatiforgalom optimalizálására, közvetve viszont a felhasználás monitorozására szolgál. A kommentárok szerint ennek is volt köszönhető, hogy a vállalat még ugyanabban az évben 19 milliárd dollárt fizetett a feljövőben lévő WhatsApp-ért, előre megjósolva a szolgáltatás gyors fejlődését.

Az Apple tavaly nyáron módosította (praktikusan betiltotta) az applikációk működéséhez nem alapvetően szükséges adatgyűjtést, és ennek alapján még augusztusban kihajtotta az App Store-ból az Onavo appot. A Facebook Research átmárkázással azonban a közösségi oldal programja tovább folytatódott, a korábbi Kodiak helyett Atlas projekt néven, a terjesztés pedig három tesztszolgáltatáson (BetaBound, uTest and Applause) keresztül zajlott – a Facebook ezzel úgy kerülte meg az Apple TestFlight rendszerét, hogy a belső vállalati appok hitelesítésére szolgáló Enterprise Developer Certificate tanúsítványt használta.

A Facebook megint házhoz ment a lószerszámokért

Az Apple gyorsan és határozottan lépett a TechCrunch cikkének megjelenését követően: felfüggesztette a Facebook jogosultságát a házi használatra fejlesztett iOS-alkalmazások terjesztésével kapcsolatban. Ez azonban nem csak a Facebook Research-öt meszelte el az Apple operációs rendszereit futtató eszközökön, hanem a közösségi oldalnál valóban belső felhasználásra fejleszett appok is két munkanapra lehaltak, a kommunikációtól a közlekedésig. A két társaság viszonya is minden eddiginél mélyebbre került: a beszámolók alapján a Facebook-alkalmazottak az Atlas projekten dolgozó saját kollégákon, az Apple-n vagy az első szembejövőn töltötték ki a frusztrációjukat.

Ide kívánkozik, hogy tegnap a Google pont ugyanígy járt. Az ő esetükben a Screenwise Meter nevű alkalmazás sértette meg ugyanilyen módon az App Store szabályait: a gyártó úgy terjesztett egy konzumer applikációt, hogy azzal megkerülte az Apple minősítő eljárását. Az iOS-től jóval kevésbé függő Google egyébként még az engedélyek befagyasztása előtt saját maga vonta vissza a Screenwise Metert, és bocsánatot kért a felhasználóktól is – ez utóbbira a Facebook részéről még nem került sor.

A közösségi hálózat eközben lelőtte az iOS alatti Research alkalmazást, amelyet néhány órával korábban még közleményekben védelmezett, sőt amellyel kapcsolatban azt is közölte, hogy nem tervezi leállítani a TechCrunch riportja miatt. A közösségi oldal pillanatnyi álláspontja szerint a sajtóban megjelent anyagok figyelmen kívül hagyják, hogy soha nem titkolták el a Facebook márka és az alkalmazás közti kapcsolatot, a felhasználók beleegyezésével működtek, és utóbbiak között amúgy is alig vannak kiskorúak.

A nyilatkozatok arra már nem térnek ki, hogy mennyire hírértékű, ha egy ilyen programból valaki nem zárja ki en bloc a kiskorúakat. Mint ahogy annak megítélését sem tőlük várja senki, hogy az agresszív adatgyűjtés vagy az Apple figyelmeztetéseinek laza átlépése mennyire passzol egy több milliárd felhasználót kiszolgáló adatkezelőhöz. A Facebook vezérigazgatója, Mark Zuckerberg év végi üzenetében nagyszerű 2019-es évet vetített előre, amelynek már "alapvetően megváltozott vállalati DNS-sel" vágnak neki – a jelek szerint viszont mindent ott folytatnak, ahol 2018-ban abbahagyták.