Szerdán Texas másik kilenc amerikai tagállammal (Arkansas, Indiana, Kentucky, Missouri, Mississippi, Dél-Dakota, Észak-Dakota, Utah, Idaho) együtt újabb pert akasztott a Google nyakába, ezúttal azzal vádolva meg az Alphabet leányvállalatát, hogy törvénytelen módon, a trösztellenes szabályokat áthágva működik együtt a Facebokkal a társaság amúgy is domináns szerepének erősítésére az online hirdetési piacon. Az államokat képviselő ügyészek kompenzációt és "strukturális feloldást" próbálnak kiharcolni, ami az utóbbi esetben azt jelentené, hogy a Google a bíróság nyomására megváljon bizonyos üzleteitől.

Az online hirdetési piac nagyjából harmad részén trónoló Google ellen ez rövid időn belül már a második nagyszabású eljárás, és a negyedik olyan szövetségi vagy állami szintű per, amit a túlméretes big tech platformszolgáltatók ellen indítottak. Ahogy arról néhány napja beszámoltunk, az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) összesen 46 tagállam főügyészeivel a Facebook hosszú évek óta folytatott versenykorlátozó gyakorlatát támadta meg, ami szerintük a kisebb, de potenciálisan veszlyes versenytársak eltakarítását célozza.

A tétek ráaásul folyamatosan emelkednek, mivel a Google hamarosan egy harmadik jelentős eljárásra is számíthat – ebben a Reuters értesülései szerint ugyancsak több tucatnyi amerikai állam szállna ringbe a keresőóriás ellen. A hírügynökség beszámol egy másik, hasonlóképpen szerdán indított trösztellenes perről is, amelyet a Genius Media Group és a The Nation híroldal kezdeményezett a Google ellen. A szándékaik szerint csoportos keresetté dagasztott ügyben a médiavállalatok kieső bevételeiket kérnék számon a Google-n, és ők is azt próbálják meg elérni, hogy a társaság kénytelen legyen leválasztani magáról hirdetési üzletének egyes részeit.

Annyi biztos, hogy ritkán láthtó tűzijáték lesz

Visszatérve a texasi ügyre, annak egyik legfontosabb eleme a Facebook szerepének vizsgálata lenne. A vádak szerint a Google és a közösségi hálózat ugyanis csak formailag működik egymás legnagyobb versenytársaként a megfelelő hirdetési szegmensekben (együttesen a globális piac majdnem felét uralják), a háttérben azonban versenykorlátozó taktikáik mellett egymással is törvénytelen megállapodásokat kötnek.

A kereset emellett hasonló elemeket tartalmaz a News Corp nevével fémjelzett, az Egyesült Államokban és Európában is évek óta zajló jogi küzdelemhez, amennyiben a Google nulla közeli díjakkal szerzett magának domináns pozíciót a kiadók között, és megtévesztő trükkökkel közvetíti a kiadók és a hirdetők közti tranzakciókat, a döntőbíró szerepét játszva és vastag sápot szedve mindkét oldaltól. A Facebook egyelőre nem reagált hivatalosan a vádakra, a Google szóvivője pedig mondvacsináltnak és jogilag is alaptalannak nevezte azokat.

A Google álláspontja szerint elég egy pillantást vetni arra a trendre, hogy a digitális hirdetési tarifák már egy jó évtizede folyamatosan csökkennek, hasonlóan a hirdetéstechnológiák (ad tech) áraihoz. Ez már önmagában is azt jelzi, hogy az iparág erősen kompetitív, nem beszélve arról, hogy a Google árai az ágazatra jellemző átlagos díjazások alatt vannak.

A fenti tíz amerikai tagállam egyébként csatlakozott ahhoz az október végi keresethez is, amit akkor az évtized perének neveztek, és amelyet az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma kezdeményezett a keresőóriás ellen tizenegy amerikai állam támogatásával. Ennek során azt próbálják bizonyítani, hogy a Google az online keresési szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó hirdetések piacán meglévő monopóliumát jogellenesen használja arra, hogy a potenciális versenytársakat elnyomja, illetve arra, hogy a platformján saját megoldásait kivételezett helyzetbe hozza. A per alapját pedig az a több mint százéves trösztellenes törvény adja, amelynek alapján több mint két évtizeddel ezelőtt a Microsoftot is a szőnyeg szélére állították, sőt a hosszadalmas eljárás során még a vállalat feldarabolása is felmerült.