A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commission, FTC) és összesen 46 amerikai tagállam főügyészei szerdán fordultak a bírósághoz a Facebook "felvásárlás vagy eltemetés" néven hivatkozott stratégiája és a közösségi hálózat hosszú évek óta folytatott versenykorlátozó gyakorlata miatt, ami szerintük a kisebb, de potenciálisan veszlyes versenytársak folyamatos eltakarítását célozta.
Ezzel a Facebook rövid időn belül a második olyan technolgiai óriáscég, amely nagyszabású trösztellenes eljárás közepén találta magát: októberben az amerikai igazságügyi minisztérium (Department of Justice, DOJ) az Alphabet-Google-t citálta bíróság elé, ugyancsak azzal vádolva az ezermilliárd dolláros vállalatot, hogy piaci erejét kihasználva tartja féken üzleti riválisait.
A mostani kereset is kiemeli azt a ritka egyetértést, amelyben a Trump-adminisztráció és a demokrata oldal is fellép a big tech vállalatok elszámoltathatóságáért, és amelynek nyomán mindkét politikai oldalon aktívak azok a hangadók, akik a Facebook és a Google feldarabolásában látnák a problémák megoldását. A mostani kereset egyik legfontosabb eleme is éppen a versenytársak célzott felvásárlása, ezen belül is az Instagram 2012-es és a WhatsApp 2014-es akvizíciója, amit a szövetségi és állami szabályozók szerint is újra kell értékelni.
Amikor a Facebook félti a szabad versenyt
A közös keresetet, amelyben egyébként csak Alabama, Georgia, Dél-Karolina és Dél-Dakota nem vesz részt, a Facebook vezető jogásza történelmi revizionizmusnak nevezte, és azt hangsúlyozta, hogy a versenyjog nem lehet a sikeres cégek büntetésének az eszköze. Szerinte az Instagram és a WhatsApp is éppen annak köszönhetően vált azzá, ami, hogy a Facebook dollármilliárdokat ölt az alkalmazások népszerűségének növelésébe.
A vállalat ennek alapján úgy látja, hogy a mostani kormányzati fellépés azt a hátborzongató üzenetet küldi az amerikai üzleti szereplőknek, hogy soha semmilyen felvásárlásra nem lehet végleges, lezárt ügyként tekinteni. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Facebook csak a közelmúltbanis két jelentősebb felvásárlást hajtott végre: a múlt hónapban az online ügyfélszolgálati eszközt fejlesztő, Kustomer nevű startupot szerezte meg a Wall Street Journal szerint 1 milliárd dollár körüli értékeléssel, és bezsákolta a netezők körében egyre népszerűbb Giphy szolgáltatást is.
Bár a pert elindító koalíció nevében a New York-i főügyész úgy nyilatkozott, hogy a Facebook gyakorlata a hétköznapi felhasználókat is megkárosította a piaci verseny korlátozásával, a Facebook szerint a felhasználók éppen hogy a nyertesei lettek a WhatsApp ingyenes működésének, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a riválisok – például a YouTube, a Twitter vagy a WeChat – nagyon is jól elvannak a fejlesztői platformhoz való hozzáférés nélkül.
Nem holnap reggelre fog eldőlni a dolog
Bár a mostani ügy még hosszú évekig elhúzódhat, és a nagyvállalatok tényleges feldarabolását kikényszerítő bírósági döntések is ritkák, sok szakértő gondolja úgy, hogy ebben az esetben a vádak nagyon szilárd alapokon állnak. Itt olyan belső dokumentumokat citálnak, mint mondjuk az a Mark Zuckerbergtől származó 2008-as email, amelyben a társaság vezetője azt fejtegeti, hogy sokkal érdemesebb felvásárolni valakit, mint versenyezni vele.
Megint mások úgy vélik, hogy az FTC ügye sokkal gyengébb, mint akár a DOJ keresete a Google ellen: 6-8 évvel ezelőtti felvásárlásokról van ugyanis szó, és a befektetők nagy részével egyetértésben arra fogadnak, hogy egy elhúzódó bírósági eljárásban a Facebook sikeresen védi majd meg magát. (A vállalat részvényárfolyama a hírek hatására mindössze 3 százalékot zuhant, hogy aztán 1,9 százalékos mínuszban zárja a napi kereskedést.)
Annyi mindenesetre biztos, hogy a mostani ügyek nagyságrendje csak a Microsoft egy generációval ezelőtti, 1998-as antitröszt-perével mérhető össze. Bár akkor a szövetségi kormányzat végül ejtette a társaság elleni vádakat és a Microsoft feldarabolásának tervét, az ugyancsak évekig tartó pereskedés és a fokozott figyelem mindenképpen azt eredményezte, hogy a Microsoft nem folytathatta az addig megszokott tempóban a versenytársak földbe döngölését, sőt sokak szerint ez az ügy ágyazott meg az internet-felhasználás azóta tapasztalt, robbanásszerű fejlődésének is.
A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött
A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak