Ismét fellángolt a vita Németországban: meddig szabad beengedni Kínát a német gazdaságba? Egészen más azonban a helyzet, mint hat éve, amikor a német robotikai ipar ékét, a KUKA Roboticsot vásárolta fel egy kínai vállalat. (Az szintén vitákat generált, és több mint fél évet kellett várni arra, hogy az ügyletet az amerikai hatóságok is jóváhagyják.)

A problémát most két csipgyártó felvásárlása (és a szövetségi gazdasági minisztérium általi elutasítása) hozta ismét felszínre. Tegnap utasították el, hogy a kínai Sai Microelectronics svéd leányvállalata (!) felvásárolja az autóipar számára csipeket gyártó dortmundi Elmos Semiconductort. Az Elmos szerint a megállapodás erősítette volna Németország pozícióját a félvezetőgyártásban. A menedzsment jogi válaszlépéseket ígért.

Robert Habeck gazdasági miniszter szerint viszont fennáll annak a veszélye, hogy fontos technológia kerül EU-n kívüli országba, ami veszélyt jelent Európa technológiai és gazdasági szuverenitására. A német lapok szerint ugyanez a sors vár a bajorországi ERS Electronicra is, bár a minisztérium az ezzel kapcsolatos információkat nem kívánta kommentálni.

Míg azonban az Elmos egy viszonylag kis vállalat – Dortmund polgármestere például azért tiltakozott a minisztérium döntése ellen, mert szerinte veszélybe kerül 225 ember munkahelye –, a ERS globális vállalat, többe között olyan szabadalmak tulajdonosa, mint az AirCool folyadékmentes hűtési technológia.

Nem Németország az egyedüli célpont. Mint arra a Handelsblatt német üzleti lap felhívja a figyelmet, az Egyesült Királyságban például az ottani legnagyobb félvezetőgyártó, a Newport Wafer Fab körül alakult ki feszültség. A kínai Nexperia már több mint egy éve jelentette be felvásárlási szándékát, de a hatóságok októberben harmadszor halasztották el, hogy döntést hozzanak az ügyben.

Önellátás bármi áron

Kína törekvése logikus: gazdasága 2005 óta a világ legnagyobb csipvásárlója, és ez kiszolgáltatottá teszi az ország technológiai iparát. Erre reagált a Made in China 2025 elnevezésű stratégia is, amely az évtized közepére 70 százalékos önellátást irányzott elő félvezetőkből.

Ám a célokat még csak megközelíteni sem sikerült annak ellenére, hogy kb. 130 milliárd dollárnyi pénzt égettek el. A Handelsblatt által idézett IC Insights piackutató szerint 2021-ben a Kínában gyártott csipek a teljes kínai félvezetőpiac 16,7 százalékát teszik ki.