A Lonestar Data Holdings újabb 5 millió dollárt szerzett, még az idén a Hold felszínén tesztelné egy kis méretű, 16 terabájtos adatközpontot működését.

A Lonestar Data Holdings nevű startup több mint egy évvel ezelőtt jelent meg a hírekben azzal a nagyszabású tervével, hogy működő adatközpontokat telepítene a Holdra, első körben azzal a szándékkal, hogy biztonságba helyezze a digitális formában rögzített emberi tudást. Ezt a floridai cég szerint úgy kellene elképzelni, mint a Spitzbergákon működő magtárolót, ami az ismert élelmiszernövények magvait őrzi egy esetleges globális katasztrófa esetére. A Lonestar úgy látja, hogy a tudást a bolygónkon kívül kell biztonságba helyezni, mert itt a legbiztonságosabb archívum is ki van téve a kibertámadásoknak és a fizikai háborúknak.

Érdekesség, hogy 2020-ban éppen a Spitzbergkon, a felszín alatt 250 méterrel kialakított tárolókban helyezték el a legnagyobb nyílt forráskódú repository, a GitHub február eleji pillanatképét is. A Lonestar szerint azonban a Spitzbergák sem elég biztonságos (a magátrolót egyébként éppen a felmelegedés fenyegeti), így az adatokat egy műholdon keresztül lőnék fel a holdi adatközpontokba, biztosítva a folyamatos kommunikációt a Föld és a Hold felszíne között. A vállalkozás ehhez már korábban 5 millió dollárnyi befektetést szerzett, de ahogy akkor írtuk, a további finanszírozáshoz bizonyítania kellett, hogy az elképzelése megvalósítható.

Az első lépés a holdgazdasághoz

A Gizmodo hétfői riportja alapján ez sikerült, legalábbis annyira, hogy a Lonestar nyélbe üsse a második 5 milliós befektetési körét. A terveik ezzel már egy sor holdi adatközpontot telepítéséről szólnak, amelyeken keresztül a Hold felszínén hoznának létre önálló platformot az ottani adattároláshoz és a peremfeldolgozáshoz, vagyis a forrás közelében megvalósuló adatfeldolgozáshoz a késleltetés csökkentésére és a sávszélesség javítására. Közleményében a cég elismétli, hogy ma már szinte minden tevékenységünkben az adatoktól függünk, amelyek így túl fontosak hozzá, hogy kizárólag a Föld egyre törékenyebb bioszférájában tároljuk azokat.

Ebben a tekintetben a Holdat a "Föld legnagyobb műholdjának" nevezik, ami ideális hely a földi energiafogyasztást vagy digitális környezetszennyezést nem fokozó, biztonságosabb adattárolásra. A Lonestar 2021 decemberében már sikeresen tesztelt egy kis méretű, 1 kilós és 16 terabájt kapacitású adatközpontot a Nemzetközi Űrállomáson, és még az idén egy hasonlót juttatna el a Hold felszínére is az Intuitive Machines második holdküldetésének, az IM-2-nek a részeként. Ez utóbbi a NASA Commercial Lunar Payload Services programja is támogatja, hogy kutatási projekteket szállítson a Holdra az űrügynökség Artemis programjának részeként.

A beszámolóból kiderül, hog a holdi adatközpontok kezdetben a katasztrófa-helyreállításra irányulnak, lehetővé téve a vállalatok számára is, hogy biztonsági másolatot készítsenek adataikról, és azokat a Holdon tárolják. Ezen túlmenően azonban segítséget nyújthatnak majd akár a Holdra lépő kereskedelmi vállalkozásoknak is, mivel a későbbi, 2026-tól induló telepítések már nem a leszállóegységen keresztül kommunikálnak és veszik az áramot. Az IM-2 küldetés során egy legfeljebb kéthetes tesztre kerül sor, a Lonestart pedig már úgy beszél a Holdról, mint ahová szükségszerűen ki fogjuk terjeszteni a világ gazdaságát.

Közösség & HR

Muskhoz hű körítéssel jelentkezett be a tőzsdefelügyelethez a SpaceX

A várhatóan még idén parkettre lépő űrkutatási, távközlési és MI-fejlesztői vállalatpolip szerint potenciálisan a világ minden üzletét, sőt még egy kicsit többet is képesek lehetnek majd megszerezni az általuk alakított új érában.
 
Hirdetés

Az adatkezelés újragondolása 2026-ban: hogyan oldja meg a Synology DS sorozat a valós üzleti kihívásokat

2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.