A Lonestar Data Holdings a Hold felszíne alá telepített adatközpontokban őrizné az emberiség adatait.

Kijött a napfényre egy eddig lopakodó üzemmódban működő startup, amely a Holdra telepítene adatközpontokat. Nem valamiféle kezdeti kolonizáció a céljuk: az emberiség digitális értékeit szeretnék biztonságba helyezni. A Lonestar Data Holdings azzal indokolta a tervet, hogy a Föld nevű bolygó túl veszélyes, ezért legnagyobb kincsünket, a digitális adatokban megtestesülő tudást a bolygónkon kívül kell biztonságba helyezni.

Olyan lenne ez, mondta a The Registernek a startup alapító-vezetője, Christopher Stott, mint a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker (Svalbard Global Seed Vault), ahol a világ ismert élelmiszernövényeinek magjait tárolják, hogy egy esetleges kataklizma után újra lehessen indítani az életet a Földön. De Stott hivatkozhatott volna a Microsoft tulajdonolta GitHubra is: a nyílt forráskódú repository két éve a Spitzbergákon hozott létre adatbunkert.

Stott szerint azonban a Spitzbergák sem elég biztonságos. A magbunkert a globális felmelegedés veszélyezteti, a legbiztonságosabb archívum is ki van téve a kibertámadásoknak, az adatközpontok a háborúknak... Ezért kell a Holdra vinni az adatokat.

Nem retikülben, de nem is bőröndben fuvaroznák

Az adatokat egy műholdon keresztül lőnék fel a holdi adatközpontokba. Ehhez olyan műholdat használnának, amelynek a Holdhoz hasonlóan megegyezik a keringési és forgási ideje, azaz folyamatosan "arccal a Föld felé" állna. Így lehetne biztosítani a folyamatos kommunikációt a Föld és a Hold felszíne között.

És hogy mi lenne a Holdon? Egy kis proof-of-concept adatközpontot, amely Ubuntu alatt működik, már összerakott a Lonestar, és dolgoznak annak meghatározásán, hogy milyen sávszélesség kellene a folyamatos kommunikáció biztosításához. A kommunikációs engedélyeket már megszerezték, azaz ha összeáll a tesztrendszer, elindulhat az adatáramlás a Hold és a Föld között.

De azért addig még szükség lesz egy-két holdfelszíni kapavágásra. Ráadásul vannak olyan előfeltételek, melyek nem a Lonestaron múlnak. Például az, hogy az Intuitive Machines nevű startup, amely elvileg a NASA teherszállítmányait fuvarozza majd a Holdra, célba tudja-e juttatni az első, Nova-C nevű leszállóegységét az év végén. (Ez az első Holdra szállás után több mint fél évszázaddal sem triviális feladat, eddig több volt a kudarc, mint a siker.)

Stott optimista, már kitűzték a főbb mérföldköveket. 2024-re öt petabájtnyi kapacitást költöztetnének fel, amit újabb két év alatt megtízszereznének. A Föld és a Hold között 15 gigabit/s sebességgel közlekednének az adatok. A kozmikus sugárzástól és az extrém hőingadozástól (+106 és -183 Celsius-fok is lehet) úgy védenék az adatközpontokat, hogy az ősi vulkáni tevékenység által létrehozott felszín alatti barlangokba építenék a gépeket. A munkát természetesen robotok végeznék.

Erre is van pénz

Ha kételyek merültek volna fel önben a koncepció életképességét illetően, tegye félre. A Lonestar ugyanis úgy került a figyelem középpontjába, hogy megkapta első 5 millió dolláros befektetését. A pénzt az űrtechnológiai startupokban utazó Seldor Capital, valamint a 2Future Holding adta össze.

A második körhöz azonban már bizonyítani is kell: többek között azt, hogy a technológia megvalósítható. Ezért is fontos a fentebb említett Intuitive Machines Hold-programjának sikere. A Lonestar ugyanis velük szerződött, hogy a Nova-C leszállóegységen mutatja be rendszere működőképességét. Az idén év végén felküldendő egységen csak szoftveres tesztek lesznek. A 2023-ban felküldeni tervezett második egység viszont több más eszköz mellett a Lonestar hardverének kb. egykilós prototípusát is magával vinné.

Cloud & big data

Már csak a legidősebb magyarokat nem hozza lázba a net

Az NMHH kutatása szerint az elmúlt években az idősebb generációk körében jelentősen nőtt az internethasználat.
 
Bejelentési kötelezettségük elmulasztása, és a szabályoknak való sorozatos meg nem felelés komoly pénzbírságot vonhat maga után.

a melléklet támogatója a Balasys IT Zrt.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.