Eredetileg repülőgépszerelőnek tanult, ott kezdett el foglalkozni számítógépekkel. A különféle számítástechnikai problémák megoldásában viszont már a 4M Computerbontónál szerzett komolyabb tapasztalatokat, ahol bontott számítógépekből rakott össze újakat.

Mitől lesz gyors egy számítógép?

Az OTP Bank a bank informatikai kutatás-fejlesztésért felelős vezetője, Popovics László valóban az alapoktól kezdte. Így amikor gépeket épített, viszonylag sokat foglalkozhatott azzal, hogy mitől lesz igazán gyors egy számítógép. Később rendszergazdaként is kipróbálhatta magát, a terep a magyarországi Pepsi volt, ahol az SAP rendszereket felügyelte. Innen "vadászta le" a német szoftvercég hazai leányvállalata technikai tanácsadónak. Fontosnak tartja megjegyezni, itt is tudta hasznosítani a tudást, hogy egy rendszer valójában mitől működik gyorsan.

Az OTP-vel még az SAP szakértőjeként került kapcsolatba, a bank SAP rendszerében felmerült hiba keresése kapcsán, de később már újabb SAP termékek telepítésében, beüzemelésében is részt vett, majd csatlakozott is a pénzintézethez.

A munkahelyváltás hozta meg azt a felismerést is, hogy mennyivel másabb ügyfél oldalon dolgozni, technológiai szakértőként.  "Amíg az ember egy informatikai cég alkalmazottja, annak az eszközeivel akarja a felmerülő problémákat megoldani. Átlépve a másik oldalra már az a fontos, hogy mi a legjobb nekem mint ügyfélnek. Kinyílt a világ, a szélesebb kínálatból jobban lehet az adott problémára a leghatékonyabb megoldást megtalálni" – mondja erről.

Saját fejlesztői csapattal dolgozik az OTP

Fejlesztéssel is az OTP-nél kezdett el komolyabban foglalkozni. Az eddigi egyik jelentősebb munkája a banki rendszerek hibajegyeinek a kezelésére kidolgozott nyílt forráskódú megoldás lett, ami jóval költséghatékonyabbnak bizonyult az elődjénél.

"Ma már nem az IT-cégek mondják meg, mit kell vásároljunk, inkább konzultációs partnerként tekintünk rájuk akikkel az aktuális trendeket folyamatosan nyomonkövethetjük" – mondja Popovics. A legnagyobb hazai kereskedelmi bank informatikai kutatás-fejlesztéséért felelős vezetőjeként az az elsődleges feladata, hogy megtalálja a pénzintézet által használható leginnovatívabb megoldásokat. A részleg jelenleg öt főből áll, munkatársait maga választotta ki.

Ami a főbb kutatási irányokat illeti, eddig a big data volt a fókuszban, most a blockchain van soron. A szóba jöhető technológiák előnyeit minden részlegnek igyekeznek megmutatni. Emellett persze vannak még más „saját készítésű finomságok is a bank fejlesztői boszorkánykonyhájában”, de ezek egyelőre nem publikusak.

Az ethereum az azonnali utalások korszakában

A blockchain technológiában az ethereumot választotta az OTP. Az igazgató szerint a bitcoin hátránya, hogy csak pénzügyi tranzakciókhoz használható, nem pedig általános platformként. Az ethereum már a második generációs vonalat képviseli, amely a különböző tranzakciók nyomon követése mellett a smart contractok, azaz okosszerződések által nyújtott üzleti folyamatok kezelését és lehetővé teszi. A bank idén nyáron csatlakozott is a technológia elterjedését támogató Enterprise Ethereum Alliance-hoz, amely mögött nagyszámú céges közösség áll, a szövetségnek jelenleg mintegy 200 tagja van.

A technológia a 2019-ben kötelezően bevezetendő azonnali utalásra is nagyon költséghatékony választ tudhat adni – véli Popovics. Addig is persze rengeteg kérdés merül fel a blockchain kapcsán, például az, hogy privát vagy publikus hálózat lesz, vagy csak bizonyos szinten privát, mert egyébként a magyar állam kontrollálja és üzemelteti.

Kulcskérdés a szabályozás is. Például fontos kérdés, hogyan látszódnak majd az azonnali utalásban szereplő számok. Ha ugyanis az egyébként nyílt forráskódú osztott főkönyvi rendszer mindenki számára nyitott lesz, akkor bárki nyomon követheti a tranzakciókat.

A jövő szempontjából fontos kérdésnek tartja Popovics azt is, hogy mennyire tudhatja az ember biztonságban az utalásait, ha már a kvantum számítógépek is itt lesznek. "Oroszországban már van olyan cég, amely azt állítja saját blockchain protokolljáról, hogy az kvantum számítógép biztos" – mondja.

A blockchain korszak banki kihívásai

A szövetséghez csatlakozás nagyon fontos szempontja volt az is, hogy az OTP Bank szerepet kapjon az irányításban is. Ez megvalósult, hiszen Popovics László tagja az irányító bizottságnak, ami abban segíti a bankot, hogy hozzáfér rengeteg best practice jellegű információhoz. Sőt, az Ethereum továbbfejlesztésére az OTP már javasolt egy munkacsoport-tervet is, már csak a terv elbírálására várnak. Ha a terv megvalósul, az osztott főkönyvi rendszer, többféle platformra is elérhetővé válik.

Popovics László,

az OTP Bank informatikai kutatás-fejlesztésért felelős vezetőjé

"Ma még az összes blockchain-implementáció csakis x86-os processzorokon fut. A többféle platform segít kiküszöbölni a platform, és a hardver infrastruktúra jelenleg ismert és jövőben felszínre kerülő hibáit. Ha több platformon futtatom a rendszert, elkerülhetővé, és feltárhatóvá válnak a platformok által okozott esetleges sérülékenységek" – magyarázza a fejlesztési igazgató.

A tranzakciók feldolgozásában is sokat kell még fejlődnie a blockchain technológiának. Ezen nagy erőkkel dolgoznak a technológiai vállalatok, de egyelőre a blockchain még nincs azon a szinten, amire a piacnak ténylegesen szüksége van. Legalább 7-10 év kell ahhoz, hogy a kriptovaluták főkönyvi rendszere széles körben elterjedjen. Ettől függetlenül Popovics szerint egyáltalán nem baj, hogy már az elején beszállt a bank a közös gondolkodásba, mert így a későbbiekben sokkal könnyebb lesz a teljes technológiát adoptálni.

A jövőt illetően kézenfekvő a kérdés: fölöslegessé teszi-e a kriptovaluták terjedése a fizikai pénzt. Erre Popovics egy példával válaszolt: Indiában, ahol lélekszámban rendkívül gyorsan gyarapszik az ország, már nem győzik a pénzkibocsátást, ezért lázasan keresik a virtuális megoldásokat. A kriptovaluta előnye szerinte, hogy sokkal nehezebben hamisíthatók és akár egy okosórára is feltölthető.

Nem lesz az OTP-ből teljesen digitális bank

A további innovációkkal kapcsolatos kérdésünkre elmondta, hogy nem cél a teljesen digitális bankká alakulás. A bankfiókok a hiedelmekkel ellentétben nem szűnnek meg. Az emberek számára biztonságot jelent, hogy van hová menniük, ha személyes tanácsadásra, komplexebb pénzügyi döntések szakértővel való megvitatására van szükségük. Erre jó példa az ingatlanhitellel kapcsolatos ügyintézés, amely kellően nagy súlyú döntés ahhoz, hogy a lehető legtöbb lehetőséget megvizsgálva járjunk el.

A pénzintézetek számára technológiai kihívást a jövőben az egyre több és egyre gyorsabb tranzakciók jelentenek majd. Az okosvárosok, okoseszközök világában ugyanis jelentősen megugrik a tranzakciók száma.

A banknál számolnak a robotizáció, automatizáció hatásaival is. Az ügyfélkapcsolatokban például egyre jobban terjednek majd a csevegő robotok, a chatbotok. Nagyon fontos azonban, hogy ezeket folyamatosan tanítsuk és kontrolláljuk – véli Popovics, aki nem hisz abban, hogy mesterségesintelligencia-alapú chatbot teljesen önjáró tud lenni.

Emellett még egy területet emel ki: "Minél több egyedi megoldásra van szükség az informatikai biztonság megerősítésére. Kicsit olyan ez, mint az autóriasztók, nem érdemes mindenkinek ugyanazt az autóriasztót használnia, mert ahhoz könnyebben hozzá tudnak férni az illetéktelenek."