A Duisburg-Essen Egyetem szoftvermérnöki tanszékén egy új informatikai iskola formálódik. A cél nem mondható túl eredetinek: legyen az IT az üzlet partnere. Ám ez a legalább 10 éve szajkózott célt (amit persze az üzleti vezetők és az IT-vezetők általában alapjaiban másként képzelnek) azonban az egyetem egyik munkacsoportja Volker Gruhn vezetésével mindezt új kotextusba helyezné. (Gruhn a tanítás mellett vezérigazgat egy jelentős IT-szolgáltató és -tanácsadó céget, a magyar piacon is jelenlévő Adessót.)

Emberi, technikai és szervezeti feltételek

A New School of IT koncepciójának három alapvetése van, foglalja össze a Computerwoche:

– "kétkezes" gondolkodásmód;

– felhő-natív gondolkodás;

– adattudatosság.

A kétkezesség jelen esetben azt jelenti, hogy az informatika irányítása kétféle megközelítést igényel. Az informatikai vezető személyében egyesülnie kell a CIO (Chief Information Officer) és CDO (Chief Digital Officer) szemléletnek. Azaz: egyfelől továbbra is kulcsfontosságú feladata a költségek féken (szebben: optimális szinten) tartása, de egyben az informatikának erőteljesen szerepet kell vállalnia az új üzleti modellek kialakításában. Utóbbi kulcsa Gruhnék koncepciójában is az adat. Azaz ki kell nyerni a rendelkezésre álló (ügyfél, gépi és környezeti, strukturált és strukturálatlan) adatokból minden lényeges információt, és ennek abszolút alapkompetenciává kell válnia a döntéshozáshoz.

A kétkezesség a Gartner 2010-es évek közepén bevezetett "kétsebességes IT" (első fokozat: megbízhatóság; második fokozat: agilitás) fogalmának meghaladására tesz kísérletet. A kétkezes szemléletnél viszont a szervezetek egységben kezelik robusztusság és az innováció igényét. (Mellesleg Gruhnék annyira nyitott kapukat döngetnek, hogy erre világszerte reagáltak a vállalatok, szervezetek. A magyar Vezető Informatikusok Szövetsége például pár éve ezért nevezte át szakmai díját.)

Az üzemeltetési feladatok kiegészülnek az adatgyűjtéssel és feldolgozással, ez már a CIO szerepkört is kulcsszereplővé teszi. Ehhez jön a CDO feladata, hogy adatvezérelt üzleti modelleket hozzon létre, azaz feltárja a technológiákban rejlő lehetőségeket. Ha a két szerepkör külön is válik, akkor is alapvető a sikerhez, hogy a két vezető egymással szimbiózisban dolgozzon.

Ezt a modellt is felejtsük az üzlet nélkül!

Ez logikus, elméletileg működőképes – és nem is új. Az elmúlt évtized jelentős része a vállalati informatika újrapozicionálásáról szólt: mennyire kell és lehet bevonni az üzletet fejlesztésébe, illetve az IT-t azt üzletbe. Ám az évtizednyi útkeresés után is ott tartunk, hogy a New School for IT modell (és ez igaz minden hasonló kezdeményezésre) épp attól válik bonyolulttá, hogy az új üzleti modelleket, a termék- és szolgáltatásinnovációkat az üzleti oldal egyetértésével lehet csak sikerre vinni. Az egy dolog, ha tudom, mit kellene csinálni, még ha meg is van hozzá az eszközkészlet, azt is tudnom kell, mikor melyik "csavarhúzót" kell használnom.

Tehát szükség van a kétkezes munkának egy olyan szintjére is, amikor az üzleti és az informatikai kompetenciákat különböző modellek szerint összeillesztjük. Ehhez az üzleti és az informatikai szervezet egyes részeit össze kell vonni ideiglenesen vagy állandó szervezeti egységekbe – ez valószínűleg ma már mindenkinek ismerős a szervezeti agilitás területéről (ehhez érdemes újra fellapozni Both András egy 2018-as véleménycikkét). A szervezeti egységeken belül kialakított egységes KPI-k és csatornák biztosítják, hogy az üzlet és az IT ugyanazért a célért dolgozzon.

Nincs más út, csak a felhő

A koncepció másik két eleme sem új: ma már a felhő szinte mindenhol az alkalmazások fejlesztésének, szállításának és üzemeltetésének központi elemévé vált. Időszerű tehát ezt a teljes működésben érvényesíteni, azaz meghonosítani a felhő-natív szemléletet, mondja a New School for IT koncepciója. (Ebbe éppúgy beletartozik a legacy rendszerek lift-and-shift módon történő felhőbe vitele, mint a cloud-native alkalmazások fejlesztése.)

De ha minden feltétel megvan (hiszen a technológiák adottak, a szervezetfejlesztési tudás is rendelkezésre áll), még mindig hátravan a legkritikusabb: az adatszemlélet kialakítása. A németek koncepciója ezt tágan értelmezi abból kiindulva, hogy adat az alapja a gépi tanulási és mesterségesintelligencia-alkalmazásoknak is.

Az adatszemléletnek kell alárendelni a folyamatokat és felelősségeket. Ez közel sem csak az IT felségterülete, hiszen a szemléletnek az egész szervezetet át kell hatnia. A szolgáltatásokat és az üzleti modelleket adatok alapján kell kidolgozni. Az adatokból nyert információknak át kell hatniuk a vállalaton belüli tudásmenedzsment-folyamatokat.

A New School for IT lényegét összefoglaló white paper (PDF) innen tölthető le német és angol nyelven.