A mesterséges intelligencia lehetőségeivel kapcsolatban gyakran hangoztatják, hogy az új technológia megszabadíthat minket a fárasztó robotolástól, lehetővé téve emberi mivoltunk kiteljesítését. A piaci nyomás és a kulturális hatások azonban éppen az ellenkező irányba terelnek, és igyekeznek mindenkiből fogaskereket csinálni egy világméretű mechanizmusban. Érdekes tehát, hogy a mesterséges intelligencia elvileg javítja a számítógépek képességeit az emberi kommunikáció és viselkedés utánzásában, miközben az emberek részben saját döntéseik, részben a kényszer hatására egyre inkább a gépekhez hasonlóan viselkednek – olvasható az Axios tegnap közölt összeállításában.

A két dolog ráadásul nem is független egymástól. A kirakatban természetesen az szerepel, hogy az intelligens munkahelyi automatizálás, illetve a gépek működésének az emberi munkások igényeihez való igazítása hogyan javíthatja a dolgozók életét. Ennek viszont ellentmond az a történelmi tapasztalat, azonban az automatizálásra törekvő cégtulajdonosok végül mindig az alkalmazottakat kényszerítették az új folyamatokhoz való alkalmazkodásra. Ezt jellemzően a magasabb szintű felügyeleti és megfigyelőrendszerek bevezetése kíséri, és a cikkben hivatkozott források szerint a mesterséges intelligenciát fejlesztő startupok is leginkább ezen a területen nyomulnak.

A mostani helyzet nem kifejezetten kényelmes

A sztrájkok és a szakszervezeti törekvések mindenesetre szaporodnak, ami azt jelzi, hogy egyelőre a legújabb automatizálási hullám előnyeit sem sokan tapasztalják. Az Axios ugyanakkor példákat hoz rá, hogy a gazdasági váltás kulturális hatásai már jelentkeznek. Ilyen lenne mondjuk a Meta (Facebook) legújbb terve a közösségi platformok feltöltéséről "szórakoztató személyiséggel rendelkező" és szolgáltatásokat nyújtó MI-robotokkal: úgy tűnik, hogy az emberek összekapcsolását követően már az emberek és a mesterséges intelligenciával működő chatbotok összekapcsolása van terítéken, ahogy a felhasználók eltávolodnak a facebookos megosztásoktól.

Az emberek és a robotok közti határ elmosódásra egy másik példa, hogy a generatív mesterséges intelligencia fejlődése sok szakértőt is meggyőzött a Turing-teszt elavultságáról, és a gyakorlatban nem a gépek emberszerű viselkedését tesszük folyamatosan próbára, hanem nekünk kell állandóan bizonyítanunk, hogy nem vagyunk robotok. Erre a legegyszerűbb példa a CAPTCHA tesztek rendszeres felbukkanása, de az OpenAI alapítója, Sam Altman is arra a tételre építette fel Worldcoin nevű vállalkozását, hogy a globális gazdaságban szükség lesz egy általános módszerre, amelynek révén a digitális rendszerek felhasználói igazolhatják emberi mivoltukat.

A cikk végső következtetése, hogy az MI lehetőségeinek kiaknázásához az embereket egyre inkább képessé kellene tenni az alkalmazások előzetes ismeretek nélküli kezelésére és irányítására. Erre azonban nem érdemes számítani, ha kiderül, hogy túl sokba kerül a dolog, ami azt jelentené, hogy beleragadunk a mostanában megtapasztalt hátborzongató völgybe (uncanny valley), félúton az analóg világ és az élet digitális ábrázolása között.

Részletek az Axios oldalán »