Leállítja olcsó kameráinak fejlesztését a szegmens két legfontosabb gyártója, a Panasonic és a Nikon. Digitális kamerákat továbbra is fejlesztenek, de mindkét vállalat a profi-félprofi tükör nélküli modellekre koncentrál. Az ok egyszerű: ún. point-and-shoot fényképezőgépek piacát lényegében értelmezhetetlen méretűvé zsugorították az egyre jobb kamerákkal piacra kerülő mobiltelefonok (érdemes megnézni egy-egy új telefon bemutató show-ját: a készülékek bemutatása kilencven százalékban arról szól, hogy mit tud a kamerájuk.
Mint a Nikkei röviden összefoglalta, a 1990-es évek közepén-végén a nagyon nagy sikert arattak az egyszerű, kompakt digitális fényképezőgépek, melyek a csak alkalmilag, hobbiszinten fotózóknak megfizethető, könnyen kezelhető és hordozható alternatívát nyújtottak a sokkal drágább (és érzékenyebb) tükörreflexes fényképezőgépekhez képest. Népszerűségük csúcsán évi 110 millió darabot értékesítettek belőlük (a Camera & Imaging Products Association – CIPA – információi szerint).
A kamerás okostelefonok azonban ezt a piacot teljesen bedarálták: tavaly mindössze 3 millió belépő szintű kompakt kamerát adtak el világszerte, miközben például idén, egy zsugoródó okostelefon-piacon az IDC várakozása szerint összesen 1,3 milliárd készülék talál gazdára.
A CIPA adatai szerint 2021-ben a teljes digitálisfényképezőgép-piacnak mindössze a 36 százalékát adták a kompakt gépek. A piac folyamatosan – és a fenti lépések hatására gyorsuló ütemben – zsugorodik, de ez nem azt jelenti, hogy digitális fényképezőgépekre egyáltalán ne lenne kereslet. A tükör nélküli nagy modellek piaca tavaly 31 százalékkal nőtt.
Miktől kell hamarosan búcsúznunk?
A Panasonic esetében egyre kevesebb kompakt Lumixszal fogunk találkozni. A 2001-ben bemutatott modellsorozat már eddig is jelentősen szűkült. Mint a vállalat szóvivője mondta a Nikkeinek, minden olyan modell fejlesztését leállítják, amely okostelefonnal helyettesíthető. A jövőben csak azokat a tükör nélküli modelleket fejlesztik, amelyeket a félprofi-profi piacra szánnak. Ezek között lesznek újdonságok is, például egy olyan gép, amin a német Leica Camerával közösen dolgoznak egy májusban kötött együttműködési megállapodás keretében.
A Nikon a Coolpix termékcsalád kompakt modelljeinek fejlesztését állítja le, és mindössze két nagyobb teljesítményű objektívvel szerelt modellt kínál. A régebbi, gyártásban lévő modelleket nem állítják le, de hogy mennyit gyártanak és meddig, arról a piaci trendek alakulásának függvényében döntenek. A vállalat a tükörreflexes fényképezőgépek fejlesztését sem viszi tovább, a félprofi-profi kategóriában is csak tükör modellek maradnak.
A piac többi fontosabb szereplője már régebben meglépte ezt: a Fujifilm csak a 2011-ben bemutatott X100 sorozat ötödik kiadásától, a 2020-ban piacra dobott X100V-től fölfelé fejleszti a modelljeit. A Canon 2017 óta nem nyúlt hozzá a belépő szintre pozicionált Ixy gépekhez, de amíg van rá akkora kereslet, hogy megérje gyártani, nem vezetik ki. A Sony a Cyber-shot márkával van jelen a szegmensben, és bár a modelleket 2019 óta nem frissítik, egyelőre a gyártását nem állítják le. A Casio, amely szintén fontos szereplője volt ennek a piacnak, viszont már 2018-ban végleg kivezette az Exilim modelleket.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak